Egészségesebb élelmiszerek mellett is egyre hízunk

Miközben az élelmiszergyártók folyamatosan fejlesztik termékeiket, hogy azok az egészségtudatos vásárlók igényeinek is megfeleljenek, netán energiaszegények legyenek, mégis azt tapasztaljuk, hogy egyre több a túlsúlyos és elhízott ember. Mi állhat az ellentmondás hátterében? - tette fel a kérdést a Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (TÉT Platform) a témáról rendezett konferencián, és meg is válaszolta - derül ki az egyesület közleményéből..

A lakosság súlyproblémáit tekintve Magyarország a fejlett államok élvonalába tartozik: jelenleg a férfiak 77, a nők 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Az Európai Unió átlagában sem sokkal jobb a helyzet, hiszen tízből hat európai lakost érinti a jelenség, amely a diabétesz, egyes daganatok vagy éppen a szív- és keringési rendszer betegségek kockázatának jelentős növekedését okozza. Az adatok ráadásul tovább romlanak, az EU-ban és nálunk is gyorsan emelkedik a túlsúly gyakorisága, nem meglepő tehát, hogy az egészségügyi szakemberek és a kormányzat illetékesei kiemelt figyelmet fordítanak a kedvezőtlen tendencia megfordítására.

Eközben az élelmiszerkínálat alaposan átalakult: a feldolgozott élelmiszerek esetén egyre népszerűbbé váltak a korszerűsített összetétellel, például csökkentett energia- és/vagy cukortartalommal készített, esetleg speciális táplálkozási igényeknek eleget tévő (mentes, vegán stb.) termékek. Tehát miközben jelentős részben egészségesebbnek tekinthető termékek kerülnek a polcokra, valami miatt mégsem javul érdemben a táplálkozással összefüggő egészségi állapotunk.

„Elsősorban erre a paradoxonra szerettünk volna választ keresni. Ha ugyanis egyszerre tudjuk szemlélni a magyarok táplálkozását az élelmiszerfogyasztás és a bevitt tápanyagok szintjén is, könnyebben vesszük észre az előttünk álló kihívásokat az egészségértés, ezen belül a kiegyensúlyozott étrend tudatosításának terén” – mondta Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője, aki a témáról rendezett tudományos tanácskozás egyik szervezője volt.

Kiderült, hogy az elmúlt másfél évtized alatt jelentősen nem változott a napi energiabevitelünk, ami nagyjából 2400 kcal. Az elmúlt években növekedett az átlagos lépésszám, és többen is sportolnak. Viszont étrendünkben az ajánlottnál kisebb a szénhidrátok, és magasabb a zsírok aránya. Valamivel kevesebb hozzáadott cukrot fogyasztunk, amit alátámasztanak az üdítőitaloknál mért forgalmi adatok is: ezek szerint ma már sokkal népszerűbbek az energiaszegény vagy -mentes üdítők, mint a hagyományos változatok.

A Magyar Üdítőital és Ásványvíz Szövetség adataiból kiderült, hogy 2010 és 2022 között a csökkentett energiatartalmú és kalóriamentes üdítőitalok aránya 23-ról 62 százalékra emelkedett, és a termékek 100 milliliterre vetített átlagos cukor- és kalóriatartalma összesen 45,5%-kal csökkent. Az így kifejlesztett termékek gondos innovációval, korszerű alap- és segédanyagok  felhasználásával készülnek, összetételük  megfelel minden egészségügyi előírásnak.

Tokaji Károlyné, a KSH osztályvezetője szerint hajlamosak vagyunk egészségesebbnek gondolni magunkat a valóságosnál: „Több mint 60 százalékunk véli jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát, és azt is tapasztaltuk felméréseink során, hogy a súlyunkat is hajlamosak vagyunk kedvezőbbnek ítélni annál, amit a mérleg mutat. Eközben viszont a fiatal felnőttek körében az átlagosnál kevesebb azok száma, akik minden nap esznek zöldséget vagy gyümölcsöt.”

Az, hogy a valóságosnál jobbnak érezzük táplálkozásunkat és egészségünket, hozzájárulhat ahhoz, hogy kevésbé tudatosan választunk élelmiszereket, vagy nem figyelünk a mértékre. Miközben ugyanis nem változott számottevően a napi energia- és tápanyagbevitelünk, az üdítőitalokon túl számos termék fejlesztésénél gondoltak az egészségesebb összetételre, a gabonapelyhektől a húsárukon át egészen a közkedvelt gyorskiszolgáló éttermek kínálatáig, mint ahogy az a konferencia előadásaiból is kiderült.

Számos jel utal tehát arra, hogy az egészségtelen táplálkozás főbb okait a fejekben, azaz a gondolkodásunkban kell keresni. Például hajlamosak vagyunk az elhízásért egyes élelmiszercsoportokat hibáztatni, azonban a valóság az, hogy ennek kialakulásában több mint száz tényező játszik kisebb-nagyobb szerepet. A szakértők egyetértettek abban, hogy a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetni az életmódra vonatkozó ismeretek minél szélesebb körben való terjesztésére, hiszen az egészségi állapotunkat döntő részben, 30-60 százalékban az életmódunk határozza meg. „A kormányzat elkötelezett a lakosság egészségtudatosságának és egészségműveltségének fejlesztése mellett. Terveink között szerepel egy országos egészségfejlesztési hálózat kialakítása, amely többek között az egészséges táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás terén nyújthat tanácsokat és segítséget a hozzájuk fordulóknak” – mondta dr. Baticz Orsolya, a Belügyminisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője.