Egészségügy: el lehet innen menni?

A beruházási aktivitás ismét emelkedni kezdett Közép-Európa magán-egészségügyi piacán 2010-ben és 2011-ben. Sok vállalat folytatta a recesszió alatt félbehagyott projektjeit, melynek következtében számos új létesítmény került átadásra, különösen
Romániában. Ugyanakkor az állami egészségügyi rendszerek továbbra is alulfinanszírozottak a régióban, ahol jellemző a rossz infrastruktúra és az alulfizetett személyzet, amely szintén ösztön-zőleg hathat a magán-egészségügyi piacra – idézi a Biztosítási Szemle régiós elemzést a privatbankar.hu.

Romlott az infrastruktúra, alulfizetett egészségügyi dolgozók
A legújabb PMR-jelentés a Közép-Európa magán egészségügyi piacával, illetve a 2011-2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési előrejelzésekkel foglalkozik. Átfogó elemzést nyújt a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Bulgária egészségügyi ágazatának legújabb eredményeiről, továbbá olyan fontos adatokkal is szolgál, mint a piac mérete, szerkezete, valamint 2013-ig várható piaci trendeket és fejlesztési előrejelzéseket is összefoglalja.

A vizsgált hat ország teljes piaca 2077-2010 között közel 25 százalékkal, 4,7 milliárd euróról 5,9 milliárd euróra hízott, annak ellenére, hogy a pénzügyi válság nyomán a betegek vásárlóereje is jelentősen megcsappant. 2010-ben a piac kezdett ismét talpra állni, amely várhatóan 2010 után is folytatódni fog.

Sehol sem vagyunk
Értékét tekintve a legfontosabb piac a régióban a lengyel és a cseh, amely körülbelül az összér-ték 70 százalékát adja. Hazánkban, a jelentés szerint megnehezíti az előrejelzést a politikai döntések következetlensége. A többi piac fejlesztési terveit figyelembe véve a szakértők szerint hazánk magán egészségügyi piaca csökkenni fog: 2013-ra 300 millió euróra.

A legnagyobb növekedést Románia és Bulgária piaca érheti el, igaz, meglehetősen alacsony bázisról: 2010-ben az egy főre jutó egészségügyi kiadások értéke az említett két országban mindössze 20 euró volt, szemben a csehországi 200 euróval. A jelentésben foglalt hat ország egészségügyi kiadásai átlagosan a GDP 5 százalékát tették ki, a legalacsonyabb értéket Romániában, a legmagasabbat Csehországban mérték. A helyzet 2010-ben még romlott, 2009-ben ugyanis még a GDP átlag 7,2 százalékát fordították a régió országai egészségügyi kiadásokra.