A migrén az érintettek életének minden területére negatívan hat a tanulástól kezdve a munkán át a párkapcsolatig.
A migrén globális egészségügyi probléma, amely rengeteg embert érint világszerte: becslések szerint több mint 1 milliárdnyian szenvednek tőle a világ minden régiójában, kultúrájában, függetlenül az emberek társadalmi-gazdasági státuszától. A diagnózis és a kezelés terén elért jelentős előrelépések ellenére a migrén továbbra is a második vezető rokkantsági ok világszerte, amelyet csak a derékfájás előz meg.1 Magyarországon óvatos becslések szerint is legalább 1 millió migrénes van. 2,3 A betegség egyéni, társadalmi és gazdasági terhei is rendkívül jelentősek.1
A migrén lüktető, nagyfokú, visszatérő fájdalom, ami általában a fej egyik, néha mindkét oldalát érinti. Migrénben a fejfájásrohamok kezelés nélkül 4-72 órán át tartanak, és havonta 1 vagy több alkalommal jelentkeznek. Migrén áll fenn, ha a fejfájás fokozott fény- és/vagy hangérzékenységgel, illetve émelygéssel, hányással társul. 3
Egymilliárd érintett
A Föld lakói közül átlagosan minden nyolcadikat, összesen egymilliárd embert érint a migrén, és hazánkban is nagyjából ez az arány.1,2 A migrénesek többsége nő: náluk háromszor gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. A betegség legtöbbször fiatal felnőttkorban kezdődik. A legtöbben a 35-39 évesek közül szenvednek tőle, a gyermekek és serdülők, illetve az idősek körében az arány jóval alacsonyabb. 1
A magyarországi adatok is nagyon hasonlóak, derül ki egy 2023-ban publikált, a szegedi Neurológiai Klinika Fejfájás Ambulanciájának migrénes betegei körében végzett felmérésből. E szerint a betegek 88%-a nő, átlagéletkoruk 47,2 év. A migrénesek jelentős többsége (háromnegyede) súlyos erősségűnek ítéli meg a fejfájását.4
A migrén mindenre hatással van
A migrén az érintettek életének minden területére negatívan hat a tanulástól kezdve a munkán át a párkapcsolatig.
Az Egyesült Államokban végzett lakossági vizsgálat szerint a migrénesek1
· 32,7%-a számolt be arról, hogy a fejfájás befolyásolta a karrierjét
· 22,8% aggódott amiatt, hogy a hiányzások miatt elveszíti a munkáját
· 38,6%-a állította, hogy jobb szülők lennének, ha nem szenvednének a betegségtől és gyermekeik 8,7-13,1% szerint szülőjük betegsége kedvezőtlen hatással van a tanulmányi teljesítményükre
· 49%-a úgy érezte, jobb partner lenne, ha nem fájna a feje.
· 3,2%-a a betegség miatt nem vállal gyermeket, késlelteti a gyermekvállalást, vagy kevesebb gyermeket vállal!
Egy nemzetközi vizsgálatban, melyet 18 és 35 év közötti nők körében végeztek, akik migrén miatt gyógyszeres kezelésben részesültek, és nappali tagozatos hallgatók voltak, vagy már dolgoztak, a megkérdezettek majdnem fele (46%-a) jelezte, hogy a migrén miatt az elmúlt fél év során legalább 1 napot hiányzott a munkából vagy az iskolából, és 74%-uk nyilatkozta, hogy nem tudott teljesértékű munkát végezni a munkahelyén vagy az iskolában. Az érintett nők több mint fele (62%) egy vagy több olyan esetről számolt be, amikor a migrén miatt kénytelen volt távol maradni a családjától vagy barátaitól, és 67%-uk nem tudott emiatt szabadidős tevékenységet sem végezni. 5
Anyagi veszteség az egyén és a gazdaság szintjén
A migrén világszerte a legfőbb okot jelenti a munkától való távolmaradásra az 50 évnél fiatalabbak, különösen a nők körében. 1 Európai egészség-gazdasági tanulmányok szerint pl. fejfájás miatt a felnőttek 15%-a hiányzott az adott évben a munkából.6
A diagnózis és a kezelés terén elért jelentős előrelépések ellenére a migrén továbbra is a második vezető rokkantsági ok világszerte, amit csak a derékfájás előz meg. A migrén 45,1 millió fogyatékossággal töltött évhez járul hozzá, ami a globális betegségteher 5,6%-át teszi ki, és több, mint az összes többi neurológiai rendellenesség együttvéve. 1
Ehhez hozzájárul az is, hogy a népesség körülbelül 2%-a krónikus migrénben szenved, az érintetteknek havonta legalább 15 fejfájós napjuk van, tehát csaknem napi rendszerességgel is tapasztalhatnak tüneteket. 7 Az említett magyar felmérés résztvevőinek közel háromnegyede is átlagosan 6,6 fejfájásos napról számolt be havonta.13
A migrén következményei tehát széleskörűek, éppúgy magukban foglalják a csökkent munkatermelékenységet, a karrierlehetőségek beszűkülését, mint az életmódbeli és magánéleti kompromisszumokat, valamint a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt negatív hatásokat.1
Önmagukban a migrénes rohamok nem életveszélyesek, ezért a betegek is hajlamosak nem komolyan venni a kezdeti problémát, hiszen a rohamok között visszatérhetnek a megszokott életükhöz. A migrén azonban számos társbetegséggel járhat, beleértve a pszichiátriai betegségeket, a stroke-ot és más, krónikus fájdalommal járó rendellenességeket.1,4,8 Európai vizsgálatok kimutatták, hogy a depresszió és/vagy szorongás kétszer-háromszor gyakrabban fordul elő migrénesek körében, mint általában a lakosságban. Ezenkívül a fejfájás más testi fájdalmakkal is együtt jár1,4,8,
A fejfájásos betegek így nem csupán a fejfájást, hanem ezeket a társbetegségeket is sok esetben kénytelenek elviselni.1,4,8
Ami pedig a gazdasági terheket illeti: az Eurolight projektben kilenc európai országból gyűjtött adatok alapján megbecsülték a migrén egy főre jutó éves költségeit. A közvetleneket (gyógyszerek, járóbeteg-ellátás, kórházi kezelés és vizsgálatok) és a közvetetteket (munkahelyi hiányzás és csökkent munkahelyi termelékenység). Az egy főre jutó átlagos éves költség 1222 euró volt a migrén esetében (2008-2009-ben), EU-s szinten pedig 111 milliárd euró. 9
A beteggel, laikus fogyasztóval történő egyeztetést követően az Egészségügyi Szakember hozza meg a megfelelő kezelésről a döntést.
Referencia:
1. Ashina M et al. Migraine: epidemiology and systems of care; Lancet 2021; 397: 1485–9.: https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(20)32160-7/fulltext
2. Magyar Fejfájás Társaság – A fejfájás betegségekről és kezelésükről; elérhető: https://fejfajas-tarsasag.hu/betegtajekoztato.aspx
3. Egészségvonal (NNK) – Migrén; elérhető: https://egeszsegvonal.gov.hu/m/1298-migren.html
4. Plander M és mtsai. Fejfájásregiszter kialakításával szerzett szegedi tapasztalataink migrénes betegek vonatkozásában Ideggyogy Sz 2023;76(5–6):205–211. https://doi.org/10.18071/isz.76.0205 | pdf-open (elitmed.hu)
5. Dueland AL et al. The impact of migraine on work, family, and leisure among young women -- a multinational study. Current Medical Research and Opinion,20:10, 1595-1604, https://doi.org/10.1185/030079904X3357
6. Sovner JL et al. Epidemiology of headache in Europe .European Journal of Neurology 2006, 13: 333–345. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16643310/
7. Buse DC et al. Chronic migraine prevalence, disability, and sociodemographic factors: results from the American Migraine Prevalence and Prevention Study. Headache 2012; 52: 1456–70. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22830411/
8. Buse et al. Comorbid and co-occurring conditions in migraine and associated risk of increasin headache pain intensity and headache frequency: results of the migraine in America symptoms and treatment (MAST) study.The Journal of Headache and Pain (2020) 21:23 https://doi.org/10.1186/s10194-020-1084-y
9. Linde M et al. The cost of headache disorders in Europe: the Eurolight project European Journal of Neurology 2012, 19: 703–e43 doi:10.1111/j.1468-1331.2011.03612.x https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22136117/