Egynapos sebészetről a két napos kongresszuson

A 2013-as világkongresszust követően ismét Budapestre figyel a szakma: második európai kongresszusát rendezi meg a Nemzetközi Egynapos Sebészeti Társaság 2018. május 11–12-én Budapesten, párhuzamosan a magyar Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság 14. kongresszusával.

Az egynapos sebészet az egészségügy dinamikusan fejlődő területe az egész világon – mondja prof. dr. Gamal Eldin Mohamed, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság (MEST) alapító tagja és jelenlegi elnöke, az Egészségügyi Szakmai Kollégium egynapos sebészeti tagozatának vezetője, a Budaörsi Egészségügyi Központ orvos igazgatója és egynapos sebészeti részlegének vezetője.

„Az egynapos ellátási forma minden olyan esetben, amikor lehetőség van rá, szervezési, betegbiztonsági, minőségbiztosítási és költséghatékonysági szempontból is előnyösebb a bent fekvéses kórházi ápolásnál, nem mellesleg a magyar egészségügynek az a területe, ami világszínvonalúnak mondható, és amelynek a lakossági megítélése is egyöntetűen jó” – fogalmaz a MEST elnöke.

Természetesen nem minden beavatkozás – és az egyéni kockázati tényezők miatt nem minden páciens – alkalmas az egynapos ellátásra, de a korszerű technikák fejlődésével egyre szélesebb azoknak a műtéteknek a köre, amelyek esetében a beteg egy munkanapon belül hazatérhet, és hospitalizáció nélkül, otthonában lábadozhat. „A beteg gyors felépülése szempontjából nagyon fontos, hogy az operált személy a lehető leghamarabb visszakerüljön megszokott környezetébe, kezében tudja a sorsát, ne szokja meg a kórházi létezéssel óhatatlanul együtt járó lelki kiszolgáltatottságot” – hangsúlyozza Gamal Eldin Mohamed.

A magyar beavatkozási lista jelenleg 283 különféle műtétet sorol az egynapos beavatkozás keretében végezhető operációk körébe. 2017-ben Magyarországon mintegy 260 ezer műtétet végeztek el az egynapos sebészetek, ami jelentős növekedés a megelőző időszakhoz képest, de az összes elvégzett műtéteknek egyelőre kevesebb mint 20 százaléka, miközben más országok tapasztalatai szerint az arány akár 60 százalék is lehet.

Az egynapos ellátás a finanszírozók szempontjából egyértelműen kedvező, nem csoda, hogy a piaci alapú egészségügyi ellátórendszerekben, pl. az USA-ban, villámgyorsan teret nyert ez az ellátási forma. A költségmegtakarítás legkézenfekvőbb eleme a kórházi „hotelszolgáltatás” megspórolása.

Az előnyöket a magyar egészségügyi kormányzat is felismerte, ám a kórházak mellett működő egynapos sebészeteket előnyben részesíti a magánszolgáltatókkal szemben: fejlesztésüket anyagilag támogatja, az elvégzett műtéteket nagyobb súlyszámmal finanszírozza, mint amikor ugyanazt a beavatkozást magánintézmény végzi el, ráadásul a magánintézményekre vonatkozik az ún. teljesítményvolumen-korlát is: hiába van jelen a szaktudás és a kapacitás, egy bizonyos előre megszabott műtétszámnál ezeknek a bejáratott, jól működő intézményeknek le kell állniuk, el kell küldeniük azokat a pácienseket, akik nem képesek a műtét árát saját zsebből kifizetni.

„Jogos kívánság, hogy a közintézményi és a magánüzemeltetők azonos feltételek mellett vehessenek részt az ellátásban. Rendelkezésre áll az az összemérhetőségi szempontrendszer (benchmarking), aminek alapján az egyes ellátóhelyek teljesítménye objektíven megítélhető. A fertőzési ráta, a gyógyszer-, az adagolási és oldaltévesztések gyakorisága, a kórházi balesetek száma olyan mutatók, amik igenis a páciensre tartoznak; nyilvánosságuk arra ösztönzi az üzemeltetőket, hogy a betegbiztonsági és a minőségirányítási követelményeket szigorúan érvényesítsék” – mondja Gamal Eldin Mohamed.

Dinamikusan fejlődő területről van szó, az igényekkel az országok egészségügyi irányításának is lépést kell tartania. Pár éve még elképzelhetetlen volt, de ma már a világban vállműtéteket, implantátumos csípő- és térdműtéteket is végeznek az egynapos sebészetek. Azokban a centrumokban, ahol a felkészült sebészek és a műszerparkok Magyarországon is készen állnak ezekre a beavatkozásokra, már csak a beavatkozási lista bővítésére, többletfinanszírozásra és jogszabályváltozásra van szükség, hogy ezek a kisebb megterhelést jelentő, biztonságos egynapos műtétek elvégezhetők legyenek.

„Az egynapos ellátás során különös súlyt kell fektetni a páciensek alapos tájékoztatására és pszichológiai felkészítésére” – hívja fel a figyelmet a MEST elnöke. Az átfutás gyors, valódi csapatmunkára van szükség. Maga a műtéti beavatkozás csupán a folyamat 10-15 százalékát teszi ki (amit a beteg rendszerint altatásban tölt), a munka zömét a szakszerű műtét előtti és utáni ellátás, valamint a gyors rehabilitáció adja. Felértékelődik a jó protokollok és a folyamatban részt vevők szerepe, például a magasan képzett perioperatív asszisztenseké és az altató szakorvosoké. „Az új szereposztással a konzervatív szakmai közvélemény bizony nehezen barátkozik meg, de idővel mindenki rá fog jönni, hogy ez a jövő egyik lehetséges útja” – mondja Gamal Eldin Mohamed.

A Nemzetközi Egynapos Sebészeti Társaság (IAAS) második európai kongresszusára a világ 23 országából érkeznek előadók. A kétnapos program négy párhuzamos szekcióban zajlik. Az előadások ellátásszervezési, betegbiztonsági és finanszírozási kérdésekkel, az orvosok, asszisztensek, teamek képzésével és a páciensek oktatásával, az egynapos sebészeti innovációval, egyes beavatkozások szakkérdéseivel, valamint új műtéttípusok bevonásával foglalkoznak.

A vendéglátó jogán a szervezők külön programpontot szentelnek néhány olyan témának, amelyben a magyar egynapos sebészorvosok és teamek a világ élvonalához tartoznak. Ilyen az egynapos sebészeti anesztézia, a kóros elhízással szemben alkalmazott gyomorműtétek, az ízületi protézisbeültetések, a vállsebészet, valamint a proktológiai beavatkozások területe.