Egyre több gyereknek van szüksége szemüvegre

Az elmúlt tíz évben 20 százalékról 25 százalékra nőtt a rövidlátók aránya Magyarországon. A korábbiaknál több fiatalnak kell szemüveg, mert elfárad a szemük a túlzásba vitt képernyőnézésbe, ráadásul az okostelefonokat és a táblagépeket túl közel tartják. Emellett a kis felületre történő koncentrálás és a természetes fény hiánya is hozzájárul a rövidlátás kialakulásához. Az iskolakezdéskor sok kisgyerekről derül ki, hogy szemüveget kell viselnie – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója.

A szülők gyakran viszik el szemészeti vizsgálatra a gyerekeket az iskolakezdés első hónapjaiban, sokakról ekkor derül ki, hogy szemüvegre van szükségük, mert rövidlátók. A gyerekeknek az iskolában egyre többet kell használniuk a szemüket, mind az olvasáshoz közelre nézve, mind a táblára írtak követéséhez, ami felszínre hozhatja a problémákat. Az iskolába járó gyerekeknél arra kell figyelni, hogy 30 centiméteres távolságból tudjanak olvasni és öt méterről felismerjék a látóélesség vizsgáló tábla feliratait, jelzéseit. Az elmúlt években megfigyelhető folyamat, hogy a kisgyerekek akár már 3 éves kortól elkezdenek táblagépeket, okostelefonokat és számítógépeket használni. Az ezekből a készülékekből kiáramló mesterséges fény, illetve a sok közelre nézés rövidlátás kialakulásához vezet – hangsúlyozta dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

Az is problémát jelent az okostelefon túlzott használatában, hogy a készülékeken nagyon kicsi minden. Ez a szemtől a szemlencse folyamatos domborúvá tételét igényli, ami a közelre nézés feltétele. Régen is hozzájárult a rövidlátás kialakulásához, ha valaki állandóan közelre nézett, például a sokat olvasott. Megfigyelhető a szemészprofesszor szerint az is, hogy az egyetemi évek alatt nő a rövidlátás gyakorisága, főként az olyan szakok esetében, ahol kiemelkedően nagy mennyiségű tárgyi tudást kell elsajátítani, több ezer oldalnyit olvasni egy-egy szemeszterben. Látható az is, hogy például az informatikusok között is nagyon magas a rövidlátók aránya, hiszen teljes munkaidejükben monitorokat néznek.

Korábban a lakosság nagyjából 20 százaléka volt rövidlátó, ma ez már 25 százalékra növekedett, de a következő tíz-tizenöt évben ugrásszerű növekedés várható. Egyes ázsiai országokban már 75 százalék a rövidlátók aránya, a fejlett nyugat-európai országokban is ehhez közeli helyzet alakulhat ki, ha a szülők nem korlátozzák a gyerekek képernyőnézési idejét. Az lenne az ideális, ha a kisgyerekek 3-6 éves korig nem használnának okostelefont, a napi másfél-két óránál több monitornézés sem előnyös és nagyban hozzájárul a rövidlátás kialakulásához. Ennek valószínűsége annál jobban csökken, minél többet van egy gyerek a szabadban, természetes megvilágítású környezetben, mert a mesterséges fények növelik a rövidlátás kialakulásának esélyét – mondta Dr. Nagy Zoltán Zsolt.

A rövidlátás felismerésében a szülők mellett kiemelt szerepe van a pedagógusoknak is. Ha a gyerekek hunyorognak és nem látják jól a táblát akkor szükséges egy gyermekszemészeti szakorvosi vizsgálat elvégzése. A kisgyermekkorban jelentkező, úgynevezett korai rövidlátás mellett gyakori a serdülőkori rövidlátás. Ennek az az oka, hogy 14-15 éves korban hirtelen kezdenek el nőni a fiatalok és a szemtengely, illetve a szemüreg hossza is növekszik. Ha ez nincs arányban, akkor minden milliméter növekedés három dioptria eltérést okozhat. Tévhit, hogy ez szemtornával javítható, hiszen a csont méretének változását a szem mozgatásával nem lehet módosítani – fűzte hozzá a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója.

A kontaktlencse használatát 18 éves korig nem szoktuk javasolni, ennek higiénés okai vannak. Nem biztos, hogy egy kisebb gyerek be tudja tartani azokat az előírásokat, amelyek a kontaktlencse viseléséhez szükségesek. Kivételt jelent az, amikor a két szem dioptriája között nagy, akár három dioptriás vagy afölötti eltérés van. Ez szemüveggel nem korrigálható jól, mert a két szem által alkotott kép nagyságában méretbeli eltérés van, ami fejfáját és egyéb tüneteket is okozhat – tette hozzá dr. Nagy Zoltán Zsolt.

Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem