Ötből ketten - ha tehetik - inkább természetes gyógymódokhoz folyamodnak.
A magyar lakosság számottevő része, mintegy fele ma már egyértelműen befektetésnek tekinti az egészség célú ráfordításokat, és meg van győződve arról, hogy egészségéért saját maga teheti a legtöbbet. Nemcsak a magasabb jövedelműekre igaz ez, de minden fogyasztói rétegben megfigyelhető, hogy jelentős összegeket költenek az egészség megőrzésére és visszaszerzésére - derült ki a GfK Hungária és a TÁRKI Egészséggazdasági Monitor felmérésének adataiból.
A magyar lakosság ma már jelentős összeget, éves szinten közel 2.254 milliárd forintot fordít az egészségére. Ennek legnagyobb része – 1.252 milliárd forint – a gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott termékekre, egészségfejlesztésre, gyógyszerre és különböző gyógyászati termékekre kiadott összeg.
Költés (milliárd forint) | |
Gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott termékek, egészségfejlesztés, gyógyszer | 1.252 |
Egészségügyi ellátások | 381 |
Egészséges étkezés | 315 |
Egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatások | 306 |
ÖSSZESEN | 2.254 |
A fogyasztói vélekedések és a vásárlási gyakorisági adatok azt mutatják, hogy az alternatív egészségügyi megoldásoknak egyre nagyobb szerep jut. A lakosság nem egészen fele (48 százalék) hisz a tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslásban és gondolja azt, hogy a receptre felírt gyógyszerek mindig a leghatékonyabbak (44 százalék). Ugyanakkor a lakosság több mint egyharmada (38 százalék), ha csak teheti, a természetes gyógymódokat választja, további egynegyede (24 százalék) pedig elsősorban alternatív gyógymódokat alkalmaz. Saját bevallása szerint a lakosság egyharmada (31 százalék) vett már igénybe különféle alternatív megoldásokat, amelyek közül a homeopátia (15 százalék), valamint a fény- és színterápia (8,5 százalék) vezet. Ez utóbbi arány egyébként négyszerese a népbetegségnek számító cukorbetegséggel rendszeresen diabetológushoz járó páciensek arányának (2 százalék).
Az egészségbe történő befektetés növekvő szerepét jól mutatja, hogy a magasabb szintű, professzionálisabb ellátásért a lakosság 55 százaléka hajlandó többet fizetni, továbbá 35 százalék hajlandó többet áldozni az egészségesnek mondott termékekért (élelmiszerekért, párásítóért, biopárnáért, cipőért, stb.).
Csaknem ugyanennyien (34 százalék) tesznek ma többet a betegségek kialakulásának megelőzéséért mint egy évvel korábban és 28 százalék gondolja úgy, hogy érdemes többet költenie az egészségére, mint egy évvel korábban. A lakosság 15 százaléka kifejezetten sok időt és pénzt fordít egészségmegőrzésre.