Egységes tébével több lenne a gyerek

A Népesedési Kerekasztal szerint a magánnyugdíjpénztárak bevezetése a gyerekvállalás ellen ható tényező, ezért fontos volna, hogy helyre álljon az egységes társadalombiztosítás Magyarországon - mondta Kopp Mária, a kerekasztal szervezője budapesti sajtótájékoztatóján. Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgató-helyettese és Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) szakértője a társadalombiztosítás érdekeltsége a népesedési folyamatok alakításában témáról tartott csütörtökön sajtótájékoztatót.

Kopp Mária szerint a társadalombiztosításnak (tb) komoly megelőző lépéseket kellene tennie a népesedési helyzet javítása érdekében, hiszen a nyugdíj- és az egészségügyi ellátás omlik össze, ha nem lesz az a generáció, aki a járulékokat fizetni tudja. A kerekasztal ezért egy javaslatcsomaggal állt elő. Eszerint egyrészt azt szeretnék elérni, hogy a tb támogassa a meddőség megelőzést és az ezzel kapcsolatos kutatásokat. Mint mondta, a magyar párok 19,6 százaléka tekinthető meddőnek. A ma elérhető beavatkozások egészségbiztosítási támogatása igen korlátozott, sokkal több ilyen központ támogatására volna szükség, hiszen a kívánt, tervezett gyerekek közel ötödéről van szó. Szerintük a meddő házaspárok ellátásának színvonalát újabb, modern technológiával rendelkező, komplex szemléletű meddőségi központok Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási körébe való bevonásával lehetne emelni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon nagyon súlyos kor szerinti diszkrimináció érvényesül a nyugdíjazással, a 65 éves korhatárral kapcsolatban. A nyugdíjrendszer egyensúlya szempontjából kívánatos volna, hogy aki 65 éves kora után is munkaviszonyban szeretne maradni, az megtehesse.

Ezenkívül a kerekasztal szerint a magánnyugdíjpénztárak bevezetése súlyos problémákat jelent, kifejezetten a gyerekvállalás ellen ható tényező, ezért fontos volna, hogy az egységes társadalombiztosítás álljon helyre.

A társaság az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak elterjedését szorgalmazza. Alapvető a különbség az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak és a magánnyugdíjpénztárak között. Míg az önkéntes kölcsönös pénztárak nem vesznek ki pénzt az egységes társadalombiztosítás rendszeréből, hanem az egyéni öngondoskodás alapját képezik, a magánnyugdíjpénztárak az egységes rendszerből viszik át a befizetéseket gyakran kockázatos pénzintézeti kezelésbe, miközben az államnak garanciát kell vállalnia a nyugdíjak kifizetéséért. Az egyéni számlákon nyilvántartott összegek tehát nem valóságos tőkefedezetet jelentenek, hanem állami adósságot - olvasható a sajtótájékoztatón kiosztott dokumentumban.

Morvayné Bajai Zsuzsanna a NOE álláspontját ismertette. Szerinte a tb arra lenne való, hogy "porlassza" kockázatainkat minden jövedelemhiányos időszakra vonatkozóan. Aktív életünk során megtermeljük mindazt, amit egész életünkben elfogyasztunk, csak ennek az eloszlása nem megfelelő manapság - mondta.

Szerinte a lehető legjobb beruházás a gyerek, mert kis tőkebefektetéssel igen jelentős későbbi bevételekre lehet szert tenni, illetve jelentős kiadásoktól lehet mentesülni. Ez a szemléletet azonban nem elterjedt, mert a politikai gondolkodás nagyon rövidtávú, mivel négyéves ciklusok váltják egymást.

A NOE szerint elvárható, hogy az, aki nem nevel fel maga után egy munkaképes felnőttet, oly módon fizesse a járulékait, hogy abból meg lehessen finanszírozni annak a helyette máshol nevelődő gyereknek a költségeit, aki majd később eltartja öreg korában.

Megjegyezte: a nyugdíjrendszer összeomlása azért várható, mert kevesen fizetnek járulékot és nem akkora jövedelem után, mint amennyi valójában van, illetőleg kevés gyerek születik. Nyilvánvaló, hogy a gyerekek születése, járulék- és adófizetővé való felnevelése feltétlenül érdeke a tb-nek és az államnak. Akkor lehet arra számítani, hogy mindenki maximális mértékben befizet a kötelező tb-be, nem hallgat el jövedelmet, ha egyértelműen hosszú távra kiszámítható, fix feltételeket garantál az állam - mondta.

A NOE szerint a magánnyugdíjpénztárak vagyonát át kellene tenni a nagy tb-be. Ellenzik, hogy az állami tb-t a magánnyugdíjpénztárak egyéni megtakarításkezelő modelljéhez hasonló rendszerré alakítsák át, kiiktatva abból a népesedés szempontjait. Hangsúlyozzák, hogy a tb-ben a legfontosabb a szolidaritás elvének érvényesítése. Szerintük elvszerű az lenne, ha a tb az egész emberi élet jövedelemhiányos időszakaira, életeseményeinek kockázatára járulékfedezetet biztosítana.