Életmentők lehetnek a koleszterincsökkentők

Folyamatos támadások kereszttüzében vannak a koleszterincsökkentők, most viszont tudományos bizonyítékok egész sora és valamennyi kardiológiai társaság ajánlása azt mondja: igenis szükség van rájuk, szedésük életmentő lehet. Használatukkal legalább harmadával csökkenthető a szív- és agyi érrendszerrel kapcsolatos betegségek kockázata. Most a közelgő Szívünk Napja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága hívja fel a figyelmet ezen készítmények használatára.

Az utóbbi időkben mind több támadás éri a sztatinokat, vagyis a koleszterincsökkentő készítményeket, teljesen alaptalanul. Ezeket megelőzően, illetve azt követően is megannyi tudományos bizonyítékot sorakoztattak fel a kutatók, hogy használatuk igenis hatásos, és nincs olyan alacsony koleszterinérték, aminél alacsonyabb ne lenne még jobb. Valamennyi ajánlás a világban a sztatinok általános alkalmazását, vagy annak megfontolását javasolja, akár az egészséges és kockázatmentes lakosság körében is.

„Sokkal több embernek lenne szüksége rá, mint ahányan szedik. A koleszterincsökkentő sztatinok a legjobban bevizsgált készítmények a hatás és mellékhatás tekintetében. Ezek alapján tudjuk biztonsággal állítani, hogy a koleszterincsökkentő-ellenes vélemények zömének semmilyen valóságalapja sincs. Nem csodaszerekről van szó, de rendszeres szedésükkel – bizonyítottan – 30 százalékkal csökkenthető a szív- és agyi érrendszeri megbetegedések kockázata. A koleszterincsökkentést ellenző vélemények az utóbbi időben felerősödtek, bár ez az ádáz vita több évtizedes, annak ellenére, hogy a szentpétervári Nyikolaj Anyicskov azért tudott koleszterinnel etetett nyulaknál érelmeszesedéses modellt létrehozni, mert felfedezte, hogy az emberi artériák bizonyos sejtjeiben halmozódik fel az a sárgás anyag,amit koleszterinnek nevezünk.

Az emberek legalább fele ma nálunk az ebből eredő szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségben szenved, illetve ez okozza a halálát” - hívja fel a figyelmet prof. dr. Bajnok László belgyógyász, lipidológus (a vérzsír problémák specialistája), egyetemi tanár. „Joseph Goldstein és Michael Brown 1985-ben Nobel-díjatkapott a vér-koleszterinszint szabályozási mechanizmusának feltárásában és egy korszerű koleszterincsökkentő gyógyszercsalád ez alapján történő kifejlesztésében játszott kiemelkedő szerepéért. Az elkövetkező évek nagy, sztatinokkal– és mostanában ezt kiegészítő, egyéb koleszterincsökkentő gyógyszerekkel is – végzett vizsgálatainak eredményei igazolták, hogy valóban milyen kiemelkedő jelentőségű felfedezésről volt szó. Ráadásul a koleszterincsökkentők biztonságos készítményeknek bizonyultak, és nemcsak a koszorúér betegség, hanem a szélhűdés (stroke) kockázatát is képesek csökkenteni.

Az Európai Kardiológiai Társaság ajánlása szerint egy 40 éves, panasz- és tünetmentes magyar férfi vagy 50 éves nő kardiovaszkuláris kockázata már olyan mértékű, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszeres kezelés megfontolandó. A magyar kockázat besorolás kissé tartózkodóbb, de egy 50 éves magyar férfinak vagy egy 60 éves nőnek a kockázatmérséklésére a sztatin akkor is kifejezetten ajánlott, ha az illető nem dohányzik és nincsenek olyan betegségei, mint pl. magas vérnyomás. A sztatinok által nyújtott prevenció ahhoz mérhető, mint amit a fertőző betegségek ellen a védőoltások nyújtanak. Ezeken kívül egyéb eszköz még nincs az orvostudomány tarsolyában az ilyen (egyébként egészséges) egyének számára, hogy az egészségüket megőrizzék, a betegségek kockázatát mérsékeljék. Tehát becsüljük meg a koleszterincsökkentőket, mert nem olyan nagy a fegyvertárunk” - hívta fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága nevében a professzor.