Folyamatosan dolgozott a klinikai betegellátásban, a medikus- és szakorvosképzésben és továbbképzésben.
Dr. Forgács András az ORFI sebészeti osztályán műtősfiúként találkozott a sebészettel. A SOTE I.sz. Sebészeti Klinikáján vált sebésszé, ahol tudományos munkájának a fekélybetegség volt a tárgya – írja nekrológjában dr. Weltner János sebész.
A népegészségügyi kérdések iránt érdeklődve csatlakozott az Országos Sebészeti Intézet csapatához. A rendszerváltás körüli az egészségügyi informatika és szakmai minőség-ellenőrzés fejlesztése terén, majd a minisztérium szakmapolitikai osztályán a reformtitkárság tagjaként vett részt a reformfolyamatokban. Folyamatosan dolgozott a klinikai betegellátásban, a medikus- és szakorvosképzésben és továbbképzésben. Fontos szerepe volt annak megszervezésében, hogy a sebészek térítésmentes tanfolyam és állatműtét során tanulják meg a laparoszkópos műtéteket, és így jogosultakká váljanak ezek végzésére.
Fontos munkát végzett az egyesületi Kamara megalakításában, egyike volt az alapító tagoknak, majd a Díjtétel-egyeztető bizottságot vezette. Megismertette az angliai orvosvédő szervezetek munkáját annak érdekében, hogy ne legyünk védtelenek a felsejlő kórház- és orvosellenes perekben – sajnos hiába.
Megelégelve a beosztotti létet, a Salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház sebészeti osztályának vezetője és egyben megyei szakfelügyelő főorvos lett. Sokat tett az osztály szakmai színvonalának továbbfejlesztéséért. Később engedve a csábításnak, a Jahn Ferenc Dél-Pesti kórház sebészetének vezetését vette át, és innen vonult nyugdíjba.
Gyógyszerész feleségével orvossá nevelték mindkét fiúkat. Irántuk érzett büszkeségét csak az a szomorúság árnyékolta be, hogy mindketten angliai létre kényszerültek, és így őket és unokáit csak ritkábban láthatta. Súlyos betegsége ennek is véget vetett. R.I.P
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!