Az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb maradványtünet, az izombénulás áll a betegeket támogató program középpontjában.
A Strokeinfó Alapítvány gondozásában elindult az Élet a Stroke Után Mentor Program. A civil szervezeti betegtámogató program, elsősorban a stroke következtében kialakult izombénulást elszenvedők állapotán igyekszik javítani. A program Budapest mellett három megyeszékhely egészségügyi központjaiban vette kezdetét - adta hírül a civil szervezet közleménye.
Ha valakinek stroke-ja van, minden eltelt másodperc döntő fontosságú lehet. Amikor az agyszövet és a neuronok milliói kezdenek elhalni, az idő nem is lehetne értékesebb. A szélütés manapság az egyik vezető halálozási ok hazánkban, ráadásul a betegségnek rengeteg hosszú távon fennmaradó szövődménye lehet. Ezek szakszerű rehabilitációt igényelnek, ami azonban sokszor nehezen hozzáférhető Magyarországon.
Az izommerevség, a spaszticitás, az idegrendszeri sérülés egyik tünete: a központi idegrendszer károsodását jelzi, melynek következményeként a végtagizmok idegi szabályozása megváltozik. Ez sajnos nagyon gyakori állapot, a stroke betegek akár egyharmadát is érintheti, és megfelelő kezelés nélkül olyan súlyossá válhat, hogy a beteg végül egyáltalán nem képes mozgatni végtagjait. Nem véltelen tehát, hogy mint az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb maradványtünet, az izombénulás áll a betegeket támogató program középpontjában.
A program első lépéseként például az érintettek tisztában kell lennie azzal, hogy ez a fajta bénulás nagyon összetett, ugyanis egyszerre áll fenn az izomerő csökkenése, illetve annak növekedése is, és a tünetcsoport ráadásul akár hónapokkal az agyvérzést követően is jelentkezhet, amikor a beteg már nem áll kórházi kezelés alatt!
A maradványtünet elsősorban a felső és az alsó végtagokat érinti. Az izmok nyújthatósága csökken, és ez okozza a kóros végtagtartások kialakulását és az ezzel járó fájdalmat. Spasztikus bénulás esetén kritikus a megfelelő terápia, hiszen segítségével javítani lehet a páciens aktív és passzív funkcióit, mérsékelhető, de akár el is kerülhető a fogyatékosság kialakulása.
A rehabilitációs tervnek mindig személyre szabottnak kell lennie, ezzel javítható az életminőség, valamint elősegíti a beteg normál életbe történő visszatérését is. Mivel itt hosszabb, az érintett részéről is kitartást kívánó (gondoljunk pl. a rendszeres gyógytornára) folyamatról van szó, a Strokeinfó bízik benne, hogy a betegek mentorálásának talán itt lehet a legkézzelfoghatóbb eredménye.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a stroke tüneteinek felismerése életet menthet, azonban a teljeskörű felépüléshez ennél hosszabb út vezet. A szélütést követő rehabilitáció jelentős mértékben meghatározza a beteg hosszú távú állapotát és életminőségét. Ezt szeretné segíteni a Strokeinfó Alapítvány által életre hívott Élet a Stroke Után Mentor Program is.
A program Budapest mellett, Győr, Pécs és Szeged kijelölt egészségügyi központjaiban indult el, a programba kerülő páciensek fél éves gondozással számolhatnak.