Elsősegélynyújtási ismeretek – 4-es fölére vizsgázott az ország

10 évvel ezelőtt indult útjára az Országos Mentőszolgálat Alapítvány évente lebonyolított országos kutatása, a Nagy Elsősegély Teszt. A felmérés legfrissebb eredménye méltó a jubileumhoz: egyre többen mernek és tudnak is szakszerűen elsősegélyt nyújtani. A laikus újraélesztés terén viszont még mindig van hová fejlődni.

A Mentőalapítvány Nagy Elsősegély Tesztjének célja, hogy kiderüljön, milyen helyzetek okoznak bizonytalanságot, és hányan vannak, akik állják a sarat, ha elsősegélynyújtásról van szó. 2013-ban, a kutatás első évében 1000 önkéntes töltötte ki a felmérést, ez a szám 10 év alatt 8000-re duzzadt. A nem reprezentatív felmérés eredményességét szemléltető Elsősegély Tájékozottsági Index értéke az indulás óta – néhány év kivételével – folyamatosan nőtt, ebben az évben pedig rekord magas, 7,8 pont lett.

Ön is rosszul kezeli ezeket a hétköznapi sérüléseket?

A tudáspróba olyan ismert hétköznapi baleseteket sorakoztat fel, amelyeknél legelőször a saját tudásunkra kell támaszkodnunk, míg meg nem érkezik a szakszerű segítség. Ilyen például a forrázás, az ájulás, a fejsérülés. Klasszikus eset az orrvérzés csillapítása, ez a kérdés évek óta dilemma elé állítja a kitöltőket. Ugyanis a közhiedelem szerint ilyenkor az orrnyerget össze kell szorítani, a fejet pedig hátra kell hajtani, de nem ez a helyes technika. A mostani felmérés végre meghozta az áttörést: kimagaslóan, 30%-kal többen voksoltak a jó technikára, vagyis: ülő helyzetben enyhén előre kell hajtani a fejet, befogni mindkét orrcimpát egy vattadarabbal, így a vér nem tud távozni, és az orrnyílásba alvad, ezáltal csillapítja a vérzést.

A kullancskiszedéssel viszont továbbra is hadilábon állunk. A 2020-as szakmai ajánlás óta a kullancs csavarása már nem javasolt, helyesebb, ha a kullancskiszedő-csipesszel, egyenes vonalban, határozott mozdulattal szedjük ki a rovart. Sajnos ez a módszer kevésbé rögzült még a lakosság körében, ezért is fontos évről évre felhívni rá a figyelmet.

Laikus újraélesztés: van még hova fejlődnünk

A statisztika azt mutatja, hogy a bizonytalanság, vagyis hogy merünk-e egyáltalán segíteni a bajbajutotton, sokszor nagyobb visszatartó erőt jelent, mint az ismeretek hiánya. Igaz ez a laikus újraélesztésre is: az esetek 90%-ában felkészületlenségünk és félelmünk miatt meg sem próbálunk segíteni, és mire kiérnek a mentők, már késő. A helyes újraélesztés mikéntjére vonatkozó válaszarány ugyan lassan, de biztatóan növekszik. A 2022-es tesztben már 10-ből 6-an helyesen válaszolták, hogy a fejet hátra hajtva, szájból orrba vagy szájból szájba kell alkalmazni a levegőfújást és a mellkasnyomást 30:2 arányban.

Az Alapítvány fontos célkitűzése, hogy minél több emberhez eljusson az újraélesztés helyes módja, hiszen ezzel életet menthetünk. „Nem lehet elégszer beszélni a témáról, és megmutatni a jó technikát. Még mindig kevesen tudják, hogy ha a szájon át történő újraélesztést nem is szeretnék alkalmazni, a mellkas másodpercenként kb. kétszeri, erős, 5-6 cm mélyre történő nyomásával életet menthetnek” – mondja dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos.

A nyilvánosan elérhető defibrillátorok területén is van még hová fejlődnünk, hiszen csak 10-ből 4-en tudják helyesen, mire valók ezek az életmentő eszközök. Ma már országszerte mintegy 1500 nyilvános helyen találhatók a laikusok számára kifejlesztett készülékek, amelyek használatával bármilyen előzetes képzettség nélkül is megmenthetjük egy segítségre szoruló ember életét.

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány Ne parázz, sokkolj! – Újraélesztés defibrillátorral című humoros kisfilmje is azt hivatott bemutatni, hogy bárkiből lehet életmentő, csak egy pár alapvető fogást kell elsajátítanunk hozzá. A lényeg, hogy merjünk cselekedni!