Eltőzsdézte a nyugdíjpénzt a kormány

Kevesebb mint egy hetük van a magánnyugdíjpénztár-tagoknak, hogy eldöntsék, visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy kitartanak pénztáruk mellett. Az állami kapu március 31-ig van nyitva. A döntés nem könnyű, hiszen a kormány a tavalyi nyugdíjállamosításhoz hasonlóan ismét zsarolással felérő, negatív ösztönzőket vetett be. Megszüntette a pénztári tagdíjat (ami ellehetetlenítheti a kasszák működését, vagy jelentős önkéntes hozzájárulással terhelheti a tagokat), és a mai napig nem tisztázta, hogy csökkentett, 75 vagy 100 százalékos állami nyugdíjat kapnak-e azok, akik a pénztárukat választják - írja a HVG Online.

A tét nem kicsi: a 100 ezer pénztártagnak fejenként átlagosan 2,4 millió forintról, összesen 244 milliárdról kell eldöntenie, hogy – leszámítva a reálhozamot – az államnak adja, vagy inkább megtartja. A pénz biztosan jól jönne a kormánynak, a gond csak az, hogy most azokat a makacs pénztártagokat kellene meggyőznie, akik már tavaly sem hitték el, hogy megtakarításaik nagyobb biztonságban vannak az államnál.

A kormány azt ígérte a kasszatagoknak, hogy megmenti a nyugdíjvagyont, a tavalyi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ő kezelte a legrosszabbul. Ezt bizonyítja a magánnyugdíjpénztárak tavalyi eredményeinek és az államhoz került nyugdíjvagyon 2011-es alakulásának összehasonlítása. Az átláthatóság, a kormányzati ígéretek értékelése és az esetleges visszalépési döntések megkönnyítése érdekében a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest – az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapján közzétett adatok alapján – kiszámolta, mekkora volt az állami nyugdíjvagyon-kezelés elért hozama. A HVG cikke az ő számításaikat közli és ez alapján hasonlítja össze a magánnyugdíjpénztárak hozamaival.

A teljes cikk