Elvégezték a 2000. transzkatéteres aortabillentyű-beültetést

Egy 86 éves, aortabillentyű-szűkülettől szenvedő női betegen végezték el a 2000. TAVI (transzkatéteres aortabillentyű-beültetés) műtétet a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján - számolt be róla az intézményi portál. Az elmúlt évtizedben dinamikusan nőtt ezeknek a mellkasmegnyitás nélkül, az erek útján végezhető beavatkozásoknak a száma a klinikán; ma már évente 350 ilyen katéteres műtétet hajtanak végre, amely sok idős szívbeteg számára az egyetlen – az életet mentő és az életminőséget jelentősen javító – megoldást jelenti.

Az első transzkatéteres aortabillentyű-beültetés (TAVI) 2011-ben történt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.

Hüttl Kálmán professzorral közösen kezdtük el a műtéteket. Akkoriban ez bonyolultabb beavatkozásnak számított, érsebészek közreműködése is szükséges volt minden esetben, így naponta csupán 1-2 operációt tudtunk elvégezni. A technika fejlődésének és az indikációs kör szélesedésének köszönhetően ugyanakkor ma már akár napi 7 TAVI-t is le tudunk bonyolítani – hangsúlyozta dr. Merkely Béla rektor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója, aki – ahogyan az elmúlt 10 évben az összes implantációt – dr. Molnár Levente klinikai főorvossal, a strukturális intervenciós program vezetőjével végezte el közösen a 2000. beavatkozást. Jelenleg évi 350 TAVI történik, ezt a számot szeretnénk tovább emelni, és így a 3000. beavatkozást már két év múlva elérni – tette hozzá a rektor.

A TAVI számos szívbillentyű-betegségben szenvedő 75 év feletti idős beteg számára az egyetlen megoldást jelenti, ugyanis elkerülhető vele a jelentősen nagyobb megterheléssel, és bizonyos kor felett komoly kockázattal járó nyitott mellkasi szívműtét.

A beavatkozás során egy bőrön keresztüli szúrással, leggyakrabban a combverőéren keresztül vezetik fel a műbillentyűt, egy csaknem másfél méter hosszú katéter segítségével. Mindez az esetek többségében csak helyi érzéstelenítésben történik, úgy, hogy az orvos akár beszélgetni is tud a beteggel, miközben röntgensugár segítségével keresi az ideális pozíciót, majd kinyitva a műbillentyűt annak kerete az elmeszesedett, beszűkült billentyű helyén rögzül.

„Tapasztalataink szerint a TAVI-műtét életet ment és jelentős életminőségbeli javulást hoz betegeinknek, akik fizikailag és szellemileg is frissebbek lesznek, újra el tudnak menni önállóan a boltba, akár kirándulnak, autót vezetnek” – emelte ki dr. Merkely Béla.

Dr. Molnár Levente hangsúlyozta: igazi csapatmunkának és a kollégák szoros együttműködésének köszönhető, hogy ilyen magas számban tudnak TAVI beavatkozásokat végezni, a szervezéstől az előkészítésen át a betegmenedzsmentig gyakorlatilag minden diszciplína részt vesz a munkában. A műtétben érintett betegek többsége 75 éven felüli, de a 65-75 év közöttiek esetén is a TAVI ajánlott, ha magas kockázatú páciensről van szó.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika 2000. TAVI műtétjét egy 86 éves nőbetegen végezték el, aki a sikeres és komplikációktól mentes műtétet követő ötödik napon távozhatott otthonába a klinikáról – adott tájékoztatást dr. Molnár Levente.  

Az aorta sztenózis, vagyis az aorta billentyű szűkülete a leggyakoribb szívbillentyűbetegség, előfordulásának esélye az életkor előrehaladtával nő. A háttérben ugyanis a degeneratív meszesedés áll, ami miatt beszűkülnek a billentyűk, így a szívkamra nehezebben tudja átpumpálni rajta a vért. A billentyűk nem megfelelő működését jelezheti a fáradékonyság, fulladás, gyengeség, nehézlégzés, súlyosabb esetben eszméletvesztés, vagy akár hirtelen szívhalál.

A 2000. beavatkozás kapcsán ünnepséget rendeztek a klinikán, ahol a rektor és dr. Molnár Levente is köszönetet mondott az előkészítésben és a TAVI műtétekben részt vevő kollégáknak. 

(Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem)