• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Emléket állítottak Richter Gedeonnak

Hírek Forrás: Weborvos

Minél szélesebb körben meg kell ismerni azokat, akikre minden magyar okkal lehet büszke.

Világhírű magyar zsidó tudósoknak, művészeknek és közéleti személyiségeknek emléket állító kiállítást hozott létre a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga előtt. Az április 13-án megnyitott jelképes szoborparkban a Richter Gedeon gyógyszerészről készült alkotást Vizi E. Szilveszter, a Richter Gedeon Nyrt. Igazgatóságának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke leplezte le.

A szoborparkban Richter Gedeon mellett emléket állítottak Pulitzer József makói születésű újságíró-lapkiadónak, a Pulitzer-díj alapítójának, Radnóti Miklós költőnek. Szerb Antal író, irodalomtörténésznek, Rejtő Jenő írónak, Weiss Manfréd nagyiparosnak, Vázsonyi Vilmosnak, a harmadik Wekerle-kormány igazságügy miniszterének, Harry Houdini illuzionista-szabadulóművésznek, Petschauer Attila olimpiai bajnok kardvívónak és Komor Marcell építésznek.

A kiállításon szereplő tíz magyar zsidó embert értékteremtő munkássága alapján választotta ki a Mazsihisz. A kezdeményezés célja, hogy minél szélesebb körben megismerhessék azokat, akikre tetteik, felfedezéseik, műveik, eredményeik miatt a mai napig minden magyar okkal lehet büszke.

Richter Gedeon 1901-ben alapította meg gyógyszergyárát, amely mára világhírű, multinacionális céggé fejlődött. A Társaság az alapító szellemiségét viszi tovább, az általa is képviselt értékek mentén halad napjainkban is.

A kiállítás május 20-ig tekinthető meg.

RICHTER GEDEON tevékenységét 1901-ben kezdte, amikor megvásárolta Budapesten az Üllői út 105. alatti – jelenleg a Richter Gedeon Nyrt. tulajdonában működő – Sas patikát, ahol laboratóriumot létesített, és organoterápiás készítmények gyártásába és forgalmazásába kezdett. 1907-ben a nagyüzemi gyógyszergyártás mellett döntött és Kőbányán megalapította a nevét viselő gyárat, az első magyar gyógyszergyárak egyikét, amelyet évtizedeken keresztül irányított. A vállalat már a kezdeti időszakban megalapozta hírnevét, és hamarosan az élvonalbeli nemzetközi szállítók között tartották számon.

Tájékozódni, értékelni, alkotni – ez volt Richter Gedeon hitvallása. Nemcsak sikeres kutató, hanem kiváló menedzser, vállalatvezető is volt. Cégét 1923-ban családi részvénytársasággá alakította, és szerteágazó nemzetközi kapcsolatait felhasználva hatékony exporttervet dolgozott ki. A harmincas évek végéig hetven országra kiterjedő képviseleti hálózatot hozott létre, és tíz külföldi leányvállalatot alapított. A harmincas évekre a Richter Rt. az egyik legjelentősebb magyar külkereskedelmi vállalattá fejlődött, a cég stabil helyzetét még a nagy gazdasági világválság sem tudta megrendíteni.

Közeli munkatársai szerint Richter Gedeon csendes, szerény, meditáló, szorgalmas, szeretetre méltó és kiegyensúlyozott egyéniség volt. Sikeres pályafutását végül a zsidótörvények megaláztatásai, majd a második világháború eseményei törték derékba. Zsidó származásának puszta ténye miatt 1942-ben meg kellett válnia vezérigazgatói tisztségétől, és évekig tartó szélmalomharcra kényszerült, hogy alapító tulajdonos létére legalább tanácsadóként dolgozhasson a saját vállalatánál.

1944 nyarán svájci útlevéllel elhagyhatta volna az országot, de nem élt a lehetőséggel, mert nem akart megválni hazájától és kötelességének tartotta, hogy a nehéz időkben is kitartson vállalata mellett, amely életművét, és családja mellett élete értelmét jelentette. Mélységes humanizmusától vezérelve alaptalan bizakodással ítélte meg saját helyzetét, és belekapaszkodott abba az illúzióba, hogy neki nem eshet bántódása, hiszen ő nem ártott senkinek, ő csak a beteg embereken segített.

A 72 éves Richter Gedeont és több társát a mai Széchenyi rakparton, a Zoltán utca torkolatánál a Dunába lőtték. (Képünkön emléktáblája a budapesti XIII. kerületi Katona József utcai ház falán, ahonnan elhurcolták). Richter Gedeon holtteste nem került elő, jelképes sírja a svájci Lugano városkában, családi sírboltban található. Fél évszázaddal későbbi nekrológjának egyik tömör megállapítása akár a sírfelirata is lehetne: „Igaz ember volt, tudta, mi a tisztesség, maradandót alkotott és neve összeforrt alkotásával."

Legolvasottabb cikkeink