• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ez történhet, ha áthuzalozzák az idegeket

Hírek 2019.07.06 Forrás: MTI
Ez történhet, ha áthuzalozzák az idegeket

Idegáthelyezést régóta végeznek, de gerincvelő-sérülés esetén nemigen alkalmazták korábban.

Az idegek áthuzalozásával ausztrál sebészeknek sikerült helyreállítaniuk lebénult betegeknél a kar és kéz mozgatásának képességét, lehetővé téve, hogy önállóan tudjanak enni és eszközöket használni. A teljességgel normális működést még nem sikerült helyreállítani, de az orvosok szerint az úttörő műtét megváltoztatja a páciensek életét - adta hírül a BBC News. A gerincet érő sérülések megállítják az agyból a test többi részébe küldött üzenet útját, ez okozza a bénulást. A kutatásba bevont 13 páciens mind a négy végtagját érintette a bénulás, azaz kvadriplégiában szenvedtek, de felkarjuk bizonyos izmait képesek voltak mozgatni. A gerincvelőből ezekbe az izmokba tartó működő idegeket irányítottak át. 

Az idegeket elvágták és olyan idegekhez kapcsolták, amelyek más izmokat irányítottak, például azokat, amelyek a kar kitárásáért vagy a kéz ökölbe szorításáért és kinyitásáért feleltek. Azok az idegek például, amelyek egykor a tenyérnek a plafon felé fordulását irányították, ezt követően az ujjak kinyújtásáért váltak felelőssé. Így amikor a páciensek most arra gondolnak, hogy megfordítják a kezüket, akkor szétnyitják az ujjaikat. 

"Idegáthelyezést régóta végeznek, de gerincvelő-sérülés esetén nemigen alkalmazták korábban. Úgy véljük, hogy az idegátültetés izgalmas új lehetőségeket teremt. A paralízissel élők számára visszaadhatja a kar és a kéz funkcióit, hogy mindennapos teendőket hajthassanak végre, nagyobb függetlenséget adva nekik és azt az élményt, hogy könnyen részt vehetnek a családi életben és a munkában" - mondta Natasha van Zyl, a melbourne-i Austin Health munkatársa.

Az orvosok kiemelték, hogy nem próbálják meg visszaállítani a kéz nagyon finoman koordinált mozgását, legfőképpen két területre, a kéz kitárására és zárására, valamint a könyök kinyújtására koncentrálnak, hogy a páciensek el tudjanak érni valamit.  "Így ki tudják nyitni a kezüket, valami közelébe emelni és megmarkolni, valamint felcsípni azt" - mondta van Zyl.

Ha a sérülés a gerincen olyan magasan történik, hogy teljes paralízist okoz, akkor nincs működő ideg, amelyet átirányíthatnak. Ha pedig a sérülés alacsonyabban lévő csigolyáknál történik, és a bénultság a karokat nem érinti, akkor nincs szükség a beavatkozásra.

A tudósok szerint évente 250 ezer ember szenved el gerincvelő-sérülést és válik kvadriplégiássá világszerte. Tehát sokan vannak, akiknek javára válhat a módszer - emelte ki van Zyl. A siker azonban nem minden esetben biztosított. A Lancet című tudományos lapban publikált tanulmány szerint 16 páciensben 56 idegtranszplantációt hajtottak végre. Négy esetben nem sikerült a műtét. A leginkább akkor sikeres a beavatkozás, ha az eredeti sérülést követő 6-12 hónapban végrehajtják.