Ezekről is határozatott hozott ma a parlament

Szigorította a munkahelyi balesetek bejelentésének szabályait a parlament a foglalkoztatási törvények módosításával kedden, egyúttal kimondta, hogy a közfoglalkoztatottaknak el kell fogadniuk a felajánlott képzéseket. A visszaélések megelőzése érdekében súlyosabb jogkövetkezményekkel jár, ha valaki elmulasztja bejelenteni a munkabalesetet. Ha ezt a sérült munkavállaló nem teszi meg, akkor neki kell bizonyítania, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben történt. A bejelentést a továbbiakban elektronikus úton is meg lehet tenni.

A törvény - amelyet 135 igen, 7 nem és 31 tartózkodó szavazattal fogadtak el - a honvédségen belül is lehetőséget teremt a munkavédelmi tevékenység és a munkavédelmi érdekképviselet optimális megszervezésére és működtetésére.

A jogszabály-módosítás emellett rögzíti, hogy a közfoglalkoztatottaknak el kell fogadniuk a felajánlott képzéseket. Ha nem teszik, három hónapra kizárják őket a közfoglalkoztatásból.

Szintén új elem, hogy kiterjesztik a munkaügyi ellenőrzés hatályát a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzésére, amitől a kormány a visszaélések lehetőségének csökkenését várja. A módosítás megszünteti továbbá a foglalkoztatási szövetkezetet mint szervezeti formát, az indoklás szerint ez nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

Így változik a közbeszerzés
A jövőben három ajánlatot kell bekérni az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti szerződésekre is - tartalmazza a közbeszerzésekről szóló törvény és az azzal összefüggő egyes jogszabályok kedden elfogadott módosítása.
A parlament 112 igen szavazattal, 59 nem ellenében hagyta jóvá a jogszabályt.

A törvény elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a kormány felmentést adjon a közbeszerzési kötelezettség alól. A felmentés akkor kérhető, ha a támogatásból megvalósuló beszerzés sajátosságai miatt a közbeszerzési eljárás alkalmazása nem szolgálná a közpénzek hatékony felhasználását. Ezeket a felmentéseket a kormánynak minden év március 31-ig a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia.

Változott a támogatás fogalma is, annak minősül a közbeszerzés teljesítéséhez az ajánlatkérőnek adott pénz vagy juttatás. Ebbe azonban nem tartozik bele az adókedvezmény, a kezességvállalás, illetve az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott célra nyújtott támogatása, valamint az adózónak a társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlása.

Új, a közbeszerzésből kizáró okot is meghatároztak: az eljárásban kilencven napig nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, aki súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződést.

A módosítás után az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást akkor is, ha nem nyújtottak be legalább két ajánlatot, illetve két részvételi jelentkezést. Ez a szabály nem vonatkozik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra.

Előírták, hogy a Közbeszerzési Hatóság minden hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén részletes indokolással ellátott döntést hozzon, amely alapján a tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható. Ha az ajánlatkérő műszaki-technikai sajátosságok miatt dönt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mellett, köteles előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt közzétenni. A hirdetmény megismerésével a piac szereplői akár jogorvoslati eljárást is kezdeményezhetnek, amennyiben úgy vélik, hogy jogszerűtlen a verseny kizárása - áll az indoklásban.

Százmillió helyett háromszázmillió forintban határozták meg azt az értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek építési beruházás esetén a beszerzését meg kell hirdetnie, egyidejűleg az eljárásban ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők számát ötre emelték. A törvény kizárólag építési beruházásokra tartja fenn a nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzés lehetőségét. Az ajánlatkérőnek eljárásaiban az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatnia kell. Építési beruházásoknál azt is meghatározták, hogy az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát.

A korábban legalább négy ajánlattevő közvetlen felhívásával induló eljárás árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén megszűnt. Emellett 18-ról 15 millió forintra csökkent az az értékhatár, amely felett az áru- és szolgáltatás megrendeléseket nyilvánosan meg kell hirdetni. 25 millió forintról 40 millió forintra nőtt az az összeghatár, ami felett szervezetek bizonyos körének közbeszerzést kell kiírnia, ha a szolgáltatás-megrendelést, az árubeszerzést vagy az építési beruházást állami szerv támogatja.

A Közbeszerzési Hatóság elnöke eddig a közigazgatási államtitkárt megillető illetményre volt jogosult. Most rendelkeztek arról, hogy illetménye a megelőző évi nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének fizetése is változik: helyettes államtitkári fizetés helyett államtitkárira jogosult.

19-ről 13-ra csökkentették a hatóság keretében működő tanács tagjainak létszámát, valamint hatról tízre növelték a tanács üléseinek éves minimális számát.

A törvény indoklásában jelezték, a jövő évi költségvetés módosításával emelkednek a nem közszolgáltató ajánlatkérőkre irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárok: árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millióról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra.