• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Falják a baktériumokat a könnycseppjeink

Hírek Forrás: Semmelweis Figyelő

A könnycseppben rejlő proteineknek fogsorszerű a szerkezetük, a rákkutatást segítheti a felfedezés.

A könnycseppben lévő lizozim nevű enzimek olyan fogsorszerű szerkezettel rendelkeznek, melyek segítségével úgy rágják át magukat a bakteriális sejtfalakon, mintha egy cső kukoricát falnának fel.

Az eredményre a Kalifornia Egyetem munkatársai jutottak, egy hosszas kutatás során. Gregory Weiss, a molekuláris biológia és kémia professzora, valamint Philip Collins docens, aki fizikával és csillagászattal foglalkozik, egy kis csapatot hoztak létre a rejtély megfejtésére. Vizsgálataik során a különálló lizozimeket egy karbon nanocsőhöz ragasztották, melyet egy elektromos áramkörre csatlakoztattak. Amikor áramot jutattak bele, a nanocső egy pici - az emberi hajszálnál százezerszer kisebb - mikrofonformát vett fel, amellyel hallani lehetett a proteinek „falatozását".

Ezzel a kísérlettel két dologra derült fény. Egyrészt arra, hogy miközben a protein a baktérium felületén halad, a mozgással párhuzamosan harapdálja is azt. Másrészt, hogy minden egyes harapás nyomán egy apró lyuk keletkezik, míg végül akkora lesz a nyílás, hogy a baktérium felrobban. Az is kiderült, hogy minden egyes harapásnak sajátos ritmusa van, egy lépés alatt nyitja ki a baktérium a "száját" és két lépés alatt zárja be.

Weiss elmondta, hogy a jövőben más proteineken is kipróbálják a fenti mikrofonos módszert, abban bízva, hogy ezáltal a rákos sejteket is fel tudják majd kutatni, méghozzá nagyon korai fázisukban, ami jóval nagyobb javulási eredményeket hozhat.