Fejlődünk? Javuló adatok, heterogén kép
Hírek
Forrás: GYEMSZI-ESKI
Európai Egészségügyi Jelentés 2012, avagy a jóléthez vezető út feltérképezése.
A WHO Európai Regionális Hivatala nemrég megjelentette az 53 európai országot magába foglaló, háromévente elkészülő egészségügyi jelentésének legfrissebb számát „Európai Egészségügyi Jelentés 2012 - A jóléthez vezető út feltérképezése" címen.
Bár a jelentés adatai szerint összességében jelentősen javult a régió lakosainak egészségi állapota, mégis igen számottevő egyenlőtlenségek fedezhetőek fel az egyes országok között, illetve az országokon belül is. A jelentés központi témája a jóllét, ami már a 2012 szeptemberében elfogadott új európai egészségügyi stratégiai keretprogram szerves része.
Jelenleg a térség 53 tagállamában a népesség száma megközelítőleg 900 millióra duzzadt, ám az előrejelzések szerint a következő évtizedekben - a születések számának alakulása miatt - nem várható szignifikáns változás. A régió lakossága ma hosszabb ideig él, mint egykor. A várható átlagos élettartam a teljes régióban 1980 és 2010 között öt évvel 76 évre növekedett.
A változás egyes halálokok és kockázati tényezők csökkenésének, bizonyos társadalmi-gazdasági feltételek javulásának tudható be. A térség lakossága azonban elöregszik. Míg 2010 végén a 65 év felettiek népességen belüli aránya csupán 15 százalékos volt, ez az arány 2050-re várhatóan meg fogja haladni a 25 százalékot is.
A születéskor várható átlagos élettartam tekintetében nemcsak az egyes országok között mutathatóak ki jelentős különbségek, de a férfiak és nők között, illetve a lakosságon belüli csoportok viszonylatában is. 2010-ben a várható átlagos élettartam a nők körében 80 év, a férfiak esetében 72,5 év volt, a különbség nagyrészt az eltérő életmódnak és foglalkozásoknak köszönhető.
A vizsgált régióban az összes halálozás csökkent, bár az egyes országok között itt is számottevőek a különbségek. A halálozási arány tendenciálisan Keleten a legmagasabb. A halálokok mintegy 80 százalékáért a nem fertőző betegségek felelősek. A szív-és érrendszeri megbetegedések (ischaemiás szívbetegség, stroke stb) szerepelnek az első helyen és okozzák az összes haláleset közel ötven százalékát. A halálokok között második helyen áll a rák, melynek előfordulási aránya húsz százalék körüli.
A fertőző betegségek kevésbé gyakoriak Európában, mint a világ többi részén, de a tuberkulózis, a HIV és a szexuális úton terjedő betegségek továbbra is komoly aggodalomra adnak okot. Az AIDS incidenciája csökkenő tendenciát mutat, ami a hatékonyabbá váló kezeléseknek tudható be. A tuberkulózishoz kapcsolódó halálesetek száma 1990 és 2010 között harminc százalékkal csökkent.
Az európaiak számára a két vezető egészségügyi kockázat jelenleg a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás. A statisztikai adatok szerint a 15 éves vagy a felettiek 27 százaléka dohányzik rendszeresen és e korosztályok esetén az alkoholfogyasztás az összes haláleset 6,5 százalékáért felelős.
A jelentésből kiderül, hogy a régiónkban jelenleg olyan változás zajlik, amely az egészségügyi prioritásokra, a betegségek megelőzésére és a jövőben nyújtott egészségügyi ellátásra is hatást gyakorol. Olyan trendek kerülnek bemutatásra, amelyek betekintést nyújtanak a jelenlegi és a jövőbeni kihívásokba, valamint rámutatnak arra, hogy a régióban széles körben elterjedt egészségügyi egyenlőtlenségek - részben tovább erősödve - makacsul tartják magukat.
Néhány további érdekes tény a jelentésből:
• Európában 1990 és 2010 között 54 százalékkal csökkent a gyermekhalandóság (1000 élveszüléshez viszonyítva 7,9), ami a világon a legalacsonyabbnak számít, bár jelentős különbségek mutatkoznak az 53 vizsgált ország között.
• Az anyai halálozás 1990 óta ötven százalékkal csökkent, így 2010-ben százezer élveszületéshez viszonyítva 13,3 haláleset fordult elő.
• 1990 óta a halálos közlekedési balesetek száma szintén ötven százalékkal csökkent, ami a közúti balesetek csökkenő számával - különösen az ittas vezetés miatt okozott balesetek csökkenésével - hozható összefüggésbe.
• Az öngyilkossági ráta a régió egész területén mintegy 24-40 százalékkal esett vissza. A csökkenés azonban lassult, ami időben egybeesik a 2008 óta tartó gazdasági válsággal.
• A városokban lakók aránya 2010-ben csaknem elérte a 70 százalékot és 2045-ig a becslések szerint meg fogja haladni a 80 százalékos arányt. A városi élet azonban számos egészségügyi kockázatot rejt.
• A 65 évnél fiatalabbak körében az 53 vizsgált ország közül 28 országban a rák lett a vezető halálok a szív-és érrendszeri megbetegedéseket megelőzve.
• Az Európában élő bevándorlók száma a becslések szerint 73 millió (52 százalékuk nő), ami körülbelül a teljes népesség nyolc százalékának fele meg. A migránsok általában fiatalabbak, szegényebbek, a betegségekkel szemben védtelenebbek és az egészségügyi ellátáshoz nehezebben férnek hozzá.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!