Felavatták a Magyar Tudományos Akadémia új doktorait

December 5-én 73 kiváló kutató kapta meg a tudományos teljesítmény egyik legnagyobb elismerését. Az MTA doktora cím odaítélésében jelöltenként mintegy 100 bíráló vesz részt, így Magyarországon ma ez a tudományos minőségbiztosítás legalaposabb, nemzetközi sztenderdeken nyugvó folyamata. A zömében az egyetemeken és az MTA Kiváló Kutatóhelyein dolgozó kutatók – köztük 14 nő – tovább erősítik az Akadémia 17 ezer főből álló köztestületét és az egész magyar tudományt, tudományos közösséget. Az MTA új küldetésének egyik legfontosabb eleme a tudományos kiválóság támogatása és gondozása, így az MTA doktora cím jelentőségének és presztízsének erősítése.„Az MTA doktora cím független, országosan egységes, magasan kvalifikált szakértők által végzett, nemzetközi követelményeket integráló minőségbiztosítást nyújt. Jelentőségének és presztízsének erősítése az Akadémia fontos feladata” – idézte az MTA rendkívüli közgyűlése által elfogadott új küldetést Lovász László, az Akadémia elnöke. Mint mondta, az MTA 73 új doktorával az Akadémia tovább erősödött - idézte őt az akadémia közleménye.

„Az MTA doktora cím a kutatói pályaív egyik csúcsa. Rangot jelent, és nem véletlenül. A leghitelesebb megerősítése annak, hogy akik elnyerték, azok eddigi tevékenységük révén jelentős eredeti tudományos eredménnyel gyarapították közös tudáskincsünket, s mindezt szakterületük tudományos közössége előtt bizonyították” – mondta Lovász László. Hozzátette, a címet elnyerő kutatók teljesítményüket a tudomány belső, rendkívül szigorú szabályai alapján bírálták el.

Az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet egyik legfontosabb minőségbiztosítási folyamata, a kutatói kiválóság védjegye.

Kovács L. Gábor akadémikus, az MTA Doktori Tanácsa elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb közfeladata a tudományos minősítés rendszerének működtetése. Az MTA doktora cím pedig olyan elismerés, amelynek elnyeréséhez egy-egy jelölt esetében körülbelül 100 ember mondott véleményt eddigi tudományos teljesítményéről és doktori dolgozatáról. „Nem ismerek ennél komplexebb, átfogóbb, szélesebb alapokon nyugvó tudományminősítési rendszert” – mondta Kovács L. Gábor.

A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora, valamint a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz. Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel.

Az Akadémia Alapszabályának 24. §-a szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit pedig doktori műben foglalja össze.

Az MTA doktora címet nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületekre jellemző tartalommal, több szűrőn és bizottságon keresztül ítélik oda.

A bírálati eljárásban részt vevők kivétel nélkül mind tudományos fokozattal rendelkeznek, többségükben egyetemi tanárok, emellett akadémiai és más kutatóintézetek kutatói és külföldi szakértők.

Az MTA doktora cím egyéni kérelem alapján indult doktori eljárás keretében ítélhető oda. A pályázó a doktori cím megszerzése iránti eljárás megindítását a Doktori Szabályzat alapján kérelmezheti. Az Akadémia Közgyűlése által tavaly májusban elfogadott új Doktori Szabályzat számos ponton korszerűsíti, egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a pályázati folyamatot. Az új Doktori Szabályzathoz kapcsolódóan az Elnökség elfogadta a Doktori Tanács Eljárási Szabályzatát és Ügyrendjét. Az Elnökség elfogadta továbbá a tudományos osztályok aktualizált, az új Doktori Szabályzat változásaihoz igazított doktori ügyrendjét és folyamatban van a Minimumkövetelmények Tárának létrehozása is.

A 2019. november végi állapot szerint 2689 kutató rendelkezik az MTA doktora címmel. Közülük 1711-en 1995 után szerezték meg a címet, 978-an pedig 1995 előtt nyerték el a tudomány doktora fokozatot.

Az MTA doktora tudományos címet 2019-ben 73 pályázó szerezte meg. Ebben az évben a címet szerzettek között 14 nő és 59 férfi van. Életkor szerint a 41 és 50 év közöttiek vannak a legtöbben, összesen 35 fő. A tudományos címet idén elnyertek átlagéletkora 51 év.

Idén 20-an vannak az MTA új doktorai között a 45 év alatti fiatal kutatók. A legfiatalabb címet szerzett 37 éves, ő az elektronika és számítástechnika területén ért el kimagasló eredményeket. A MTA új doktorai közül az idén a legidősebb 78 éves és történettudományi munkásságáért nyerte el a címet.

Az MTA új doktorainak névsora és rövid bemutatása itt olvasható