• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Feltárják a waterlooi csatamező kórházát

Hírek 2019.06.25 Forrás: MTI
Feltárják a waterlooi csatamező kórházát

A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Feltárják a waterlooi csatamező tábori kórházát, amelyet az európai szövetséges csapatokat vezető wellingtoni herceg hozott lére Mont-St-Jeanban. 

"Mont-St-Jean a szenvedés és a kitartás helyszíne volt. Lehet, hogy legalább hatezer sebesültet láttak el itt. Amikor az ágyúk eldördültek, a térség mezőgazdasági épületeit elárasztották sebesültekkel" - idézte Tony Pollardot, a Glasgow-i Egyetem professzorát, a feltárások vezetőjét a The Guardian című brit napilap. "Sokan haltak meg itt. Soha nem tárták fel ezt a területet. Egy régész számára páratlan lehetőség, hogy az életmentésre utaló bizonyítékokat keressen" - tette hozzá.

A szakemberek azt remélik, hogy az egykori tábori kórház körüli térség felfedi a csata alatt és után az életek megmentésére utaló erőfeszítéseket. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

A waterlooi csatamezőnek nincs temetője, egy múzeum és emlékmű jelzi, hol zajlott az európai történelem egyik leghíresebb csatája. A halottakat elégették vagy jel nélküli sírokba temették, a csontokat a gazdák műtrágyaként használták.

A régészek munkáját segíteni fogja a brit és a holland hadsereg huszonöt, 19 és 70 év közötti olyan katonája is, aki megsebesült Irakban, illetve Afganisztánban, vagy poszttraumás stresszben szenved. Korábbi régészeti feltárásoknál bebizonyosodott ugyanis, hogy jól hat rájuk az ilyen tevékenység.

Hetvenkétezer francia, hetvenezer brit és szövetséges, valamint mintegy harmincezer porosz katonát vetettek be az 1815. június 18-ai waterlooi csatában, amely Bonaparte Napóleon francia császár utolsó összecsapása volt.

Legolvasottabb cikkeink