Az állami egészségügynek jót tenne, ha a hálapénzek összege rendszerszerűen kerülne be.
A hazai egészségügyi helyzet állapotára adott reakcióként egyre inkább felértékelődik a "company care" fogalma. A helyzetet nehezíti, hogy év elején megszűnt Magyarországon a munkáltató által fizetett egészség- és más kockázati biztosításoknak a minimálbér 30%-áig járó adókedvezménye. Többek között ennek a biztosítási piacra gyakorolt hatásáról kérdezte a portfolio.hu az amerikai MetLife biztosítótársaság magyarországi leányvállalatának vezérigazgatóját, Zolnay Juditot, akivel a munkaerőpiaci helyzetről és a szektor előtt álló kihívásokról is beszélgettek.
Magyarországon egészségkárosodás - baleset vagy betegség - esetén alanyi jogon járnak bizonyos szolgáltatások a társadalombiztosítás keretében. Felmerül a kérdés: szükség van-e magán-egészségbiztosításra? Mit tapasztalnak, mely megoldások a legnépszerűbbek?
Zolnay Judit: Az állami egészségügyi rendszer a finanszírozás szempontjából a jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Ahhoz, hogy ez változzon, politikai döntésre van szükség. A rendszer működésében pillanatnyilag számos ellentmondás, visszásság van, hiszen az állami egészségügyben kötelezően befizetett összeg mellett a betegek és/vagy hozzátartozóik jelentős magánkiadásokat is tapasztalhatnak, amely viszont nem "okos pénz" formájában csatornázódik be. Változásra van szükség, aminek egyik pillére lehetne a magán-egészségbiztosítás. Az állami egészségügynek jót tenne, ha az az összeg, amit most a betegek hálapénz formájában kifizetnek, a rendszerszerűen kerülne be.
További részletek a cikkben.