Feszesebbé vált a katasztrófák elleni védelem

Az ÁSZ 2011-ben ellenőrizte a korábbi katasztrófavédelmi rendszert és az ÁSZ jelentésére alapozva készült el a 2012. január 1-től hatályos új katasztrófavédelmi szabályozás. A mostani elemzésében az ÁSZ a megújított rendszert, valamint az irányító Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság működését értékelte, és összességében arra a következtetésre jutott, hogy a hazai katasztrófavédelmi rendszer megfelelő biztonságot nyújt a magyar lakosság számára - számolt be az eredményről a számvevőszék.

A 2010-ben Magyarországot sújtó és milliárdos károkat okozó tiszai árvíz, illetve az ugyanebben az évben tíz ember életét követelő ajkai vörösiszap-tragédia ráirányította az Állami Számvevőszék figyelmét a hazai katasztrófavédelem hiányosságaira. Az ÁSZ 2011 májusában hozta nyilvánosságra a természeti katasztrófák megelőzésére, elhárítására, következményeinek felszámolására kialakított rendszerek ellenőrzéséről szóló jelentését, amely számos hiányosságot tárt fel.

Az ÁSZ többek között javasolta a kormánynak a szabályozási, szervezeti, működési, finanszírozási rendszer átalakítását, valamint a nemzetközi szabályrendszerek adaptálását, és ezek a számvevőszéki javaslatok is hozzájárultak a 2012. január elsején hatályba lépett új katasztrófavédelmi törvény megalapozásához. A rendszer azóta eszerint működik, és a 2013-as rekord méretű dunai-árvíz idején már eredményesnek bizonyult, amikor a védekezés az új törvényi szabályozás szerint összehangoltan, központi irányítás mellett zajlott.

Az Állami Számvevőszék most – korábbi tapasztalataira alapozva – elemezte a megújított katasztrófavédelmi rendszer, illetve a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) működését, egyúttal visszajelzést adott a korábbi ÁSZ ellenőrzés hasznosulásáról is. Az új szabályozási környezet hatályba lépése óta eltelt közel öt esztendő már elegendő ahhoz, hogy a katasztrófavédelem megújított rendszerének működése megítélhető legyen a katasztrófavédelem valamennyi területén (polgári védelem, tűzvédelem, iparbiztonság). Az elemzés időszerűségét indokolta az is, hogy az utóbbi években bekövetkező társadalmi-gazdasági változások következtében bővült a katasztrófával fenyegető helyzetek köre; a természeti és ipari csapások mellett megjelent az illegális tömeges migráció, mint civilizációs fenyegetettség.

Az ÁSZ elemzése arra a következtetésre jutott, hogy az átalakítással az állam egyszerre valósította meg a katasztrófavédelem szervezeteinek integrációját, professzionalizálását és a társadalom ösztönzött bevonását, melynek következtében az OKF a régi szabályozásnál hatékonyabban képes biztosítani a rendszerrel szemben megfogalmazott összetett követelmények érvényesülését. Az új struktúrában az állam – az OKF-en keresztül – az ország katasztrófavédelemre fordított erőforrásainak a korábbinál jóval nagyobb része fölött rendelkezik közvetlenül. A szankcionálási lehetőséggel megerősített ellenőrzési eszközöknek köszönhetően a hatóság eredményesebben képes kikényszeríteni a megelőzést kiemelten hangsúlyozó megközelítés érvényesülését. Ehhez hozzájárul, hogy a rendszer belső szervezettsége általánosan feszesebbé vált.

A katasztrófavédelmi törvény megújítása mindemellett kiküszöbölt számtalan szabályozási hiányosságot, egységes fogalomhasználatra épül, valamint megteremtette a katasztrófavédelmi – polgári védelmi, vízügyi és egyéb ágazati – szabályozások összhangját – áll az ÁSZ elemzésében, amely arra a következtetésre jutott, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetése hasznosította az ÁSZ korábbi javaslatait a működési és szervezeti rendszer megújításában. Mindezek eredményeként pedig a hazai katasztrófavédelmi rendszer megfelelő biztonságot nyújt a magyar lakosság számára. Az Állami Számvevőszék elemzése teljes terjedelemben megtalálható az ÁSZ honlapján