Fogyasztóvédelem: a nyuszik felől idén is nyugodtak lehetünk

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt hagyományos húsvéti vizsgálat közel félszáz ellenőrzött termék közül minden csokoládényuszit és kalácsot rendben lévőnek talált. Ötféle sonka sótartalmát azonban alapos okkal sokallották a szakemberek - adta hírül az ITM közleménye.

A vizsgálat fő szempontjai, hogy az árucikkek teljesítik-e a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, és hogy a címkéjükön feltüntetett összetétel megfelel-e a valóságnak. A húsvéti fogyasztóvédelmi ellenőrzés nem élelmiszerbiztonsági vizsgálat, hanem a termékeken olvasható tájékoztatás helytállóságát kéri számon a megtévesztő gyakorlatok kiszűrése érdekében.

Az idén megvizsgált tizenöt húsvéti csokifüles kivétel nélkül eleget tett a követelményeknek. Az Élelmiszerkönyv előírása alapján a csokoládéban csak akkor lehet idegen, vagyis kakaóvajtól eltérő növényi zsiradék, ha mennyisége nem haladja meg az öt százalékot, és jelenlétét a címkén jelölik. Az eredmények alapján a termékek egyike sem volt kifogásolható ebből a szempontból, zsírtartalmuk általában sem tért el a csomagoláson szereplő tápérték jelöléstől.

A kalácsok laborvizsgálata során a termékek szárazanyagra vonatkoztatott zsír-, cukor- és sótartalmának megfelelőségét nézték. Az Élelmiszerkönyv megnevezésüktől függően különféle elvárásokat rögzít a kalácsok összetételére. A foszlós és finom fonott jelzővel kínált kalácsok zsír- és cukortartalmának magasabb az előírt minimuma, mint a tejes tésztából készült fonotténak. A megvizsgált tizenhatféle termékkel szemben nem merült fel kifogás.

A húsvéti asztalok kötelező tartozéka a jó minőségű, ízletes sonka. A laboratórium tizenhét nyers és főtt, húsvéti jellegű sonka só- és nedvességtartalmát vizsgálta. A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a sonka sótartalmát 58 százalékos víztartalomra kell számítani, hogy esetleges száradása ne befolyásolja az értéket.  Ötféle termék sótartalma magasabb volt az előírtnál, ezek esetében megindultak a hatósági eljárások.

A húsvéti laborvizsgálat eredményei termékcsoportonkénti bontásban itt érhetők el.

Jelölési hibákat találtak az üveges tormák vizsgálatánál

A közelgő húsvét miatt üveges tormákat vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), élelmiszerbiztonsági szempontból mindent rendben találtak, ugyanakkor jelölési hibák miatt 15 terméknél hatósági eljárás indult, amelyekért várhatóan együttesen 600 ezer forint bírságot szabnak ki - közölte a Nébih kedden az MTI-vel.

A hivatal a Szupermenta program tesztjében 26 üveges tormát ellenőrzött. A vizsgált termékek közül 5 lengyel előállítóktól származott, 21 pedig magyar gyártású volt. A szakemberek elsősorban a kínálatban legnagyobb arányban jelenlévő, speciális ízesítés nélküli termékeket vizsgálták, valamint a csípős tormákat is, utóbbiak közül nyolcat ellenőriztek.

A termékeket élelmiszerbiztonsági és -minőségi vizsgálatoknak vetették alá a hivatal laboratóriumaiban. Minden terméknél megvizsgálták azok ólom-, kadmium-, összes cukor és rosttartalmát, továbbá a növényvédőszer-maradékok és több tormánál az allergének vizsgálata sem maradt el. A termékek tartósítószer (szorbinsav) tartalmának vizsgálata ugyan még folyamatban van, de a Nébih szerint már most el lehet mondani, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból minden rendben a tormákkal.

A termékek jelölésvizsgálatánál azonban számos problémával találkoztak a hatósági felügyelők: gond volt többek között a megkülönböztető jelölésekkel, valamint az összetevők és a tápérték feltüntetésével is. A jelölési hibák miatt 15 terméknél hatósági eljárás indult, amelyek várhatóan együttesen 600 ezer forint értékű élelmiszer-ellenőrzési bírság kiszabásával zárulnak. Emellett a szakemberek kötelezik az előállítókat és forgalmazókat a jogsértések megszüntetésére, a jelölési hibák javítására.

Közölték, a vizsgált 26-ból 18 terméket két magyarországi gyártó állított elő, így náluk a teszt kiegészítéseként helyszíni ellenőrzést is tartott a Nébih. Az egyik előállítónál megállapították, hogy az üzem adalékanyagokat, fűszerkivonatokat és egyéb dúsító összetevőket is tartalmazó, úgynevezett összetett anyagot használ a termékei gyártásához. A probléma abból adódott, hogy bár a keverék összetevői az idők folyamán megváltoztak, ezeket hét termék jelölésén nem vezették át. Emiatt a jelölés az összetevőket tekintve jogszabálysértő, hisz az összetett összetevőket helytelenül és hiányosan tartalmazza, vagyis sérül a vásárlók valósághű tájékoztatása.