Földön, amíg én élek, nem aludhat anyuka

A Fejér megyei apa kislányának pár héttel ezelőtt egy kontroll miatt kórházban kellett aludnia. A felesége is ott tudott maradni a gyerekkel e célra szolgáló fizetős ágyon. Orosvári azonban, miközben meglátogatta őket, azzal volt kénytelen szembesülni, hogy a többi anya, akinek az osztályon feküdt a gyereke, vagyis a túlnyomó többség, a földön fekve vagy székekben tipródva alszik.

„Volt olyan anya, akinek a földön alvás közben megégette az arcát a radiátorcső” – idézte fel a sokkoló élményt Orosvári a 444-nek.

„Tudok olyan anyáról, aki 2 hete fekszik a 6 hónapos gyereke mellett a földön” – mesélte az apa, aki olyan vidéki anyát is ismer, aki hetek óta az ürülékkel szennyezett kórházi vécében tisztálkodik, úgy értve, hogy naponta egyszer áttörli magát valami kendővel.

A sokkoló állapotok azonnali cselekvésre sarkallták Orosvárit, aki gyors körbeérdeklődés útján megtudta, hogy az ország legtöbb vidéki és fővárosi kórházában hasonlóan embertelen körülmények között, vagyis padlón fekve vagy székben ülve kénytelenek bent aludni a kisgyerekes szülők.

A férfi ebben a Facebook-posztban indított közösségi gyűjtést arra, hogy a pénzből összecsukható ágyakat vásároljanak, majd azokat a rászoruló kórházak csecsemő- és gyerekosztályainak adományozzák. Orosvári összefogott egyrészt az Anyák az Anyákért Alapítvánnyal – az adományokat az ő számlájukra gyűjtik – és a Social Point alapítvánnyal, akik a szállításban segítenek.

A közösségi gyűjtés hamar beindult. Mostanáig durván 1 millió 700 ezer forintot gyűjtöttek, amiből nagyjából 150 darab, egyenként 11490 forintos ágy jött ki. Ezek már meg is érkeztek volna Magyarországra, ha Franciaországot nem bénítaná le a sárgamellényesek tüntetéssorozata. Az  első szállítmány azért így is megérkezik a hétvégén és a papírmunka elvégzése után, a jövő hét elején már el is kezdődhet a szétosztásuk.

Ami úgy zajlik, hogy Orosvári a beérkező információk - fb-kommentek és privát üzenetek - alapján maga keres meg csecsemő- és gyerekosztályokon dolgozókat, velük egyezteti le, hogy hol mekkora igény van kulturált mobilágyakra, hogy az elosztásról ezek után az adományozó állampolgárok egy zárt csoportban döntsenek. Bár kezdetben akadt intézmény, ami tagadni próbálta a helyzetet, a kezdeményező tapasztalatai szerint a hozzáállás jellemzően pozitív, és a kórházak legalább hallgatólagosan elfogadják a civil segítséget.