Freund Tamás: a tudóst a megismerés vágya hajtja

"Óriási megtiszteltetés az érdemrend, amellyel az állam, a kormány azok teljesítményét ismeri el, akik sokat tettek az országért. Kutatómunkámat természetesen az ország érdekében végzem, de a tudóst elsősorban a megismerés vágya hajtja" - hangsúlyozta Freund Tamás akadémikus, aki a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét (polgári tagozat) vehette át pénteken a Parlamentben.

A Széchenyi-díjas neurobiológust, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatóját "az agykutatás terén elért, nemzetközileg is nagyra becsült, a magyar neurobiológiai kutatásokat világszínvonalra emelő munkásságáért, a magyar tudomány nemzetközi hírnevének öregbítéséért" tüntették ki a augusztus 20. alkalmából.

Freund Tamás az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: az ország szempontjából nem volt közömbös, hogy itthon sikerült kiemelkedő eredményeket elérnie. "Azáltal, hogy itthon értem el eredményeket, egy kicsit az ország is reflektorfénybe került" - fogalmazott Freund Tamás, aki jelenleg a tanulás és memóriafolyamatok idegsejt-hálózati mechanizmusaival foglalkozik.
Mint elmondta, azt vizsgálja, hogy az agyi hullámtevékenység hogyan segíti a memórianyomok elraktározódását az agyban, s ezt a hullámtevékenységet miként szabályozzák olyan ősi, kéreg alatti központok, amelyek érzelmekről, motivációról "szólnak". "Azt kutatjuk, hogy a belső világunk, érzelmeink, motivációink milyensége hogyan képes az agyi hullámtevékenységek szabályozásán keresztül meghatározni tanulási és memóriakapacitásunkat" - magyarázta az idegtudós.

A kutatásai arra is kiterjednek, hogy a hullámtevékenység kóros megváltozása miként vezethet epilepsziához. Foglalkozik a szorongással is, valamint most kezdték intézetében a skizofrénia élettanát vizsgálni.

A felfedező kutatások fontosságát hangsúlyozva Freund Tamás rámutatott: az idegrendszeri betegségek kialakulási mechanizmusának megismerésével megelőzési stratégiákat, új terápiákat dolgozhatnak ki.

Freund Tamás 1959. június 14-án született Zircen. A szegedi József Attila Tudományegyetemen és az ELTE Természettudományi Karán folytatott tanulmányait 1983-ban fejezte be, majd a SOTE Anatómiai Intézetében dolgozott. 1990-től az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében kezdetben osztályvezető, majd 1994-2002 között igazgatóhelyettes volt. 2002-től igazgatóként irányítja az intézet munkáját. Közben többször is vendégkutató volt az oxfordi egyetemen.

Kutatási területe az agykéreg idegsejtjeinek, azok kapcsolatrendszereinek szinaptikus és kémiai szerkezete, élettana, szerepe az epilepsziás és ischémiás agykárosodásban. 1998-ban az MTA levelező tagjainak sorába választották. 2004-től az MTA rendes tagja, az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének elnöke.

2000-ben először neki ítélték oda az akkor alapított legrangosabb magyar tudományos elismerést, a Bolyai-díjat. 2005-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2007-ben ő lett "Az év ismeretterjesztő tudósa", emellett a londoni International Star Registry (Nemzetközi Csillagregiszter) bejegyzése alapján az Andromeda csillagképben lévő egyik égitest az ő nevét viseli.

2011-ben magyar kutatókkal megosztva megkapta az idén első ízben odaítélt dán elismerést, az Agy-díjat (The Brain Prize) a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért. Az egymillió euró (272,8 millió forint) összdíjazású elismerést a dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány ítélte oda.