• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Gének millióit fedezték fel a mikrobiomban

Hírek Forrás: MTI

Minél több tudható ezekrők a mikroorganizmusokról, annál valószínűbb, hogy manipulálni lehet őket.

Eddig ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberi szervezetben - bélrendszerben, bőrön, szájban - élő mikrobiomban, azaz a mikrobák közösségében. A felfedezés lehetővé teszi, hogy a tudósok jobban megismerjék, milyen szerepet játszik a több trillió mikroorganizmus az ember egészségében és betegségeiben - írta a ScienceDaily.com.

Az új kutatás segítségével megérthetik, hogyan változik idővel a mikrobák összetétele, valamint azt is, milyen különbségek vannak az egyes emberek mikrobáinak egyéni összetételében. "Minél többet tudunk ezekről a mikroorganizmusokról, annál valószínűbb, hogy az egészségi állapotunk javítása érdekében képesek leszünk manipulálni őket" - mondta Owen White, a Marylandi Egyetem közegészségügyi professzora.

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett tanulmány az emberi mikrobiom eddigi legnagyobb szabású kutatása volt a Harvard, a Marylandi Orvostudományi Egyetem, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) közreműködésében. A tudósok 1635 mikrobamintát elemeztek abból a 2355-ből, melyet 265 embertől gyűjtöttek különböző időpontokban. A mintákon a DNS szekvenálásának módszerét alkalmazták, hogy azonosítsák, milyen mikrobák élnek a test különböző tájain, elemezték működésüket és azt, hogy állandóak-e vagy idővel változnak.

Legolvasottabb cikkeink