Golflabdákkal a daganatok korai felismeréséért

Kampány indult, amellyel a háziorvosok figyelmét szeretnék felhívni a lágyrész szarkómák korai felismerésére. Ortopéd szakorvosok szerint ugyanis a betegek többsége csak akkor kerül szakorvoshoz, amikor már a megfelelő, kombinált onkológiai és sebészi ellátás után sem gyógyítható hatékonyan a daganat. Két hazai intézmény összefogásával indult el a „golflabda-kampány", amelynél egy golflabda segítségével szeretnék a szervezők érzékeltetni, mekkora tumor az, amely felett már nagy valószínűséggel rosszindulatú elváltozásról van szó.

A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának 15 éves tapasztalata szerint a végtagi lágyrész szarkómás betegek nagyon későn, és/vagy nem megfelelő kezdeti terápia után kerülnek ellátást nyújtó központba. Az ilyen típusú tumorok 60%-a végtagi elhelyezkedésű, 75%-a pedig mélyen, a végtag izomállományában, vagy az izmok között alakul ki. A lágyrész szarkómák az összes daganat 1-1,5%-át teszik ki, európai adatok szerint egymillió lakos körében 30 esetet fedeznek fel. Ennek megfelelően Magyarországon évente kb. 300 új lágyrész szarkómás daganatot diagnosztizálnak.

A rosszindulatú lágyrésztumor eleinte kisméretű, nem okoz fájdalmat. Előfordul ugyan, hogy lassan növekszik, de általában fél-egy év alatt eléri azt a kritikus méretet, amely felett már kombinált onkológiai és sebészi ellátással sem érhető el teljes gyógyulás, illetve a súlyos onkológiai szövődmények kockázata is megnő.

Nyugat-európai adatok szerint a végtagi lágyrész szarkómás betegek 40%-a már előrehaladott állapotban, vagy korábban elvégzett elégtelen sebészi beavatkozás után jut el a végleges ellátást adó onkológiai centrumba. Magyarországon hasonló a helyzet: az első tünet és a diagnózis felállítása között átlagosan hat hónap telik el, az ideális azonban maximum két-három hónap lenne. A páciensek többségénél nem jelentkeznek panaszok, és ha el is mennek orvoshoz, többnyire más betegséggel, például izomhúzódással, vagy izomszakadással, hematomával, vagy a jóval gyakoribb lipómával, ganglion vagy Baker-cisztával kezdik el kezelni, ez pedig tovább lassítja a helyes diagnózis megszületését.

„A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikája 1980 óta foglalkozik mozgásszervi daganatok diagnosztikájával és sebészi kezelésével. Itt operáljuk és gondozzuk az elsődleges szarkómás betegek 80 százalékát, a végtagi lágyrész szarkómák esetében pedig minden harmadik páciens ellátását végzi a klinika. Csonttumor regiszterünkben több mint 6000, lágyrész szarkóma regiszterünkben pedig több mint 1200 esetet tartanak nyilván, amely más európai centrumokhoz képest is jelentős nagyságrend" – mondta prof. dr. Szendrői Miklós egyetemi tanár, az Ortopédiai Klinika igazgatója.

A korai felismerés szó szerint életbevágó, ezért a Semmelweis Egyetem Mozgásszervi daganatok Tanszékcsoportja és a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő közös akciót indított. A „golflabda kampány" ötlete Rob Grimer professzortól származik, aki több ezer golflabdát küldött szét Angliában, felhívva ezzel is a figyelmet a lágyrész szarkóma korai felismerésére. A tárgyválasztás szimbolikus, mérete a probléma nagyságára is felhívhatja a figyelmet. Ha ugyanis ennél nagyobb a daganat, akkor az nagy valószínűséggel már rosszindulatú. A kampányt a 30. EMSOS-kongresszus részeként hirdették meg, amelyre ellátogatott az ötletgazda, Rob Grimer professzor is, aki támogatta a magyarországi törekvéseket.

„A hazai kampánnyal az a célunk, hogy az ilyen típusú daganatos megbetegedések mihamarabb megfelelő ellátást kapjanak. Négyezer golflabdát juttatunk el egy levél kíséretében háziorvosoknak országszerte, a legtöbb esetben ugyanis ők találkoznak először ilyen jellegű panaszokkal. Fontosnak tartjuk, hogy a kollégák az elváltozást lágyrész tumornak tartsák addig, ameddig képalkotói vizsgálatokkal be nem bizonyosodik ennek ellenkezője" – tett hozzá a hazai kampányt szervező Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő orvos igazgatója, dr. Moravcsik Bence Balázs.