• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Gyakran sérül gyerek a közúti balesetekben

Hírek Forrás: Semmelweis Figyelő Szerző:

Közúti balesetek miatt kerül a legtöbb gyerek és kamasz kórházba és veszti életét.

Pedig a balesetek sok esetben elkerülhetőek lennének. Az okokra és a körülményekre a Halálos kimenetelű közlekedési balesetek gyermek- és serdülőkorban - című tanulmányukban nemzetközi munkacsoport tagjaiként keresték a választ a Semmelweis Egyetem kutatói.

Mint a Semmelweis Figyelőn olvasható, a nagyvárosokban a közúti balesetek miatt elszenvedett sérülések olyan gyakoriak, hogy a gyermekek és a fiatal serdülők elhalálozása egyik fő okának számítanak. 2012 első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 3700-an szenvedtek közúti balesetet, ebből 262 sérült gyermek volt. Közülük 84 százalék könnyebb sérülést szenvedett, öten azonban életüket vesztették. A sérülések szövődményei később ugyanakkor halálosak is lehetnek. Aggasztó az is, hogy a balesetek 90 százalékát a járművezetők okozták, többnyire a nem megfelelő sebesség megválasztásával.

Dr. Törő Klára, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Intézetének kutatója és munkatársai észt és litván kollégáikkal széles körű kutatásba kezdtek, hogy képet kapjanak a balesetek körülményeiről, valamint az esetleges megelőzési lehetőségekről. A kutatók a vizsgálatokhoz három nagyvárosban (Budapesten, Vilniusban és Tallinnban) 2002-2006 között történt 0-19 év közötti fiatalok halálos kimenetelű baleseteit tekintettek át. Összesen 190 esetet elemeztek, az áldozatok közül 69 gyalogos volt, 14 biciklis, 107 pedig gépjármű utas. A tanulmányban összehasonlították a baleset körülményeit is, köztük a vezetők véralkoholszintjét, a baleset okát, a sérülés helyét és a túlélési időt.

A baj sokszor megelőzhető lenne

Kiderült, hogy az áldozat 74 százalékban passzív szerepet játszott a balesetben: gyalogos, vagy autó-, illetve tömegközlekedési eszköz utasa volt. A sérülés jellegét az, hogy aktív vagy passzív fél volt az áldozat, nem befolyásolta. Nagyobb arányban voltak fiúk, mint lányok a sérültek között és minden országban a leggyakoribb korcsoport a 15-19 évesek voltak. Az ittas vezetés 136 esetben merült fel a helyszínelőkben, de a tesztek csak 50,5 százalékban igazolták a felvetést. A három ország között érdemi statisztikai különbségek nem mutatkoztak a sérüléseket illetően.

Jellemzően tavasszal és ősszel történik a legtöbb halálos baleset, talán azért is, mert a kisebb gyermekek többet vannak kint, elszaladnak a szüleiktől és nem hallgatnak rájuk. Szakértők szerint az ilyen típusú balesetek fokozottabb odafigyeléssel megelőzhetőek lennének. A tanulmány szerint ráadásul az áldozatok közül - akik a helyszínen az életüket vesztették -, legtöbbnek fejsérülése volt, vagyis a vezető halálok valamilyen fejsérülés, koponyaűri vérzés, koponyatörés, egyéb agysérülés. A magas arányú fejsérülések száma lényeges tényező a balesetekben, ezért a szakemberek szerint ezeknek a megelőzésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.

Sajnos az is gyakori, hogy a gyermek ugyan megsérül, a szülő azonban nem ismeri fel időben a tüneteket és csak későn viszi orvoshoz. Fontos tudni például, hogy fejsérüléskor eszméletvesztés, tudatzavar, álmosság, fejfájás, szédülés, hányinger, és hányás jelentkezik. Ilyen tünetekkel orvosi vizsgálatra és kórházi ellátásra van szükség. Hasi vagy mellkasi sérülések esetén a belső szervek károsodását csak kórházban lehet kizárni. Ha egy végtag a sérülés után megduzzad, vagy fájdalmas, vagy nem tud minden mozgást kivitelezni, akkor a gyermeknek ugyancsak baleseti ellátására van szükség. A nagy deformitással járó törést - mint amilyen a könyök, vagy combcsonttörés - elszenvedett sérültet pedig csak mentővel megfelelő rögzítés és fájdalomcsillapítás mellett szabad kórházba szállítani.

Mit tehetnek a szülők?

Persze a legfontosabb a megelőzés, ezért szinte szó szerint életbevágóan fontos, hogy a szülők betartsanak néhány alapszabályt. Lényeges, hogy autózás során például a gyermek korának megfelelő méretű, és helyesen alkalmazott biztonsági gyermekülést használjanak. Ez vonatkozik a kerékpáros szállításra is. A bicikliző és görkorcsolyázó gyermeket pedig csak kizárólag bukósisakban lenne szabad az utcára engedni.