Kenesei Gábor (1946-2022)

Kiváló szakembertől, szeretett kollégától búcsúzik az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet közössége, jelenlegi és korábbi munkatársainak nagy családja. Elhunyt Kenesei Gábor. Különleges ember volt, akinek keze nyomát ma is érzékelhetjük a magyar egészségügy egyik kiemelkedő intézetének, az OORI-nak a működésén, és a modern épített környezetén. Gábor egész aktív szakmai életét az egészségügy szolgálatában töltötte. Egy orvostól ezt természetesnek vesszük, de ő mérnök volt. A Kútvölgyi kórházban kezdte a kórházi mérnöki, műszaki vezetői pályáját. A külvilág, a betegek és a politikusok az egészségügyből csak azt a felszínt látják, ami a gyógyítás, a diagnosztika és az aktív rehabilitáció világa. De ahhoz, hogy ez működjön, egy sajátos gazdálkodás és egy épített környezet, és infrastruktúra szükséges. Mindezt nemcsak orvosi, szervezeti értelemben, hanem műszaki értelemben is üzemeltetni kell.

Kenesei Gábor még időben érkezett, hogy egy első világháború idején épült járványkórház egyre elavuló pavilonjaiban tanulja meg, hogy milyen feltételrendszert kell teremteni a gyógyításhoz. Ez a feltételrendszer a magyar betegek egy különösen nehéz helyzetbe került csoportját szolgálta már akkor is. Balesetek sérültjei, részben vagy teljesen bénult gerincsérültek, a rettegett stroke áldozatai, a perifériás érbetegségek miatt nagy számban amputált betegek ápolása, a megmaradt képességek fejlesztése és az aktív életbe való visszavezetésük különleges orvosi feladat, ami különleges műszaki technikai feltételeket követel. Gábor évtizedig küzdött, hogy a nem rehabilitációs célokra épült öreg pavilonokban is lehessen ezt a munkát végezni. Hatalmas emberség, segítőkészség jellemezte, az orvosok, nővérek, gyógytornászok terapeuták ekkor szerették meg, és kezdték nagyra becsülni a tevékenységét. Tudása, alkotó energiája akkor teljesedett ki igazán, amikor lehetőség nyílt egy igazán korszerű, szakmailag XXI. századi új épület megtervezésére, felépítésére és beüzemelésére. Gábor a szakmai vezetők kis csapatának, Kullmann Lajos professzor főigazgató, a főorvosi kar, a főnővérek és vezető asszisztensek, és Dr. Ari Lajos gazdasági igazgató egyenrangú partnereként kapcsolódott be a tervezésbe és az építkezés menedzselésébe. Az eredmény: a mai magyar egészségügy egyik büszkesége, amelyik méltó környezetet teremt a legsúlyosabb betegek rehabilitációjára.

Innen ment nyugdíjba Gábor néhány éve, hogy további szakmai munkák mellett szeretett családjára is több időt fordítson. Élete párját is az intézetben találta meg, és közösen nevelték fel kislányukat.

Ebbe az idillbe tört be korunk rettenete, a még mindig pusztító járvány. Gábor, mint egész életében mindig, keményen küzdött, de a kór irracionális erejével szemben már nem tudott győzni.

Szerettei, barátai, kollégái megdöbbenten, lesújtva próbálják elviselni a tragédiát, siratják ezt a sokak által szeretett, tisztelt, jó embert.

Csak egy vigaszba kapaszkodhatunk: élt közöttünk egy nagyszerű ember, akinek emlékét, kedves alakját halálunkig őrizhetjük.

Nyugodj békében Gábor, angyalok vigyázzák álmodat!

                                                                                              Dr. Ari Lajos

                                                                                              Dr. Szepesi András