H1N1 elleni vakcina: újra vitáznak?

A 2009-es pandémiás influenzajárvány idején alkalmazott vakcinák kis mértékben növelték egy ritka neurológiai zavar, a Guillain-Barre szindróma kockázatát - közölték kutatók a Journal of the American Medical Association (JAMA) című orvosi folyóiratban.

A kanadai Québecben lefolytatott tanulmány eredménye újraélesztheti a 36 éves múltra visszatekintő vitát, amely a Guillain-Barre szindróma (GBS) és a hatásnövelő szert (adjuvánst) tartalmazó influenza elleni vakcinák közötti kapcsolatról zajlik.

1976-ban az Egyesült Államokban leállítottak egy "sertésinfluenza" elleni immunizálást, miután az orvosok a Guillain-Barre szindróma előfordulási kockázatában hétszeres emelkedést tapasztaltak. Az ezt követő, a szezonális influenza elleni vakcinák mellékhatásait vizsgáló tanulmányok vagy nem találtak emelkedést a kockázatban, vagy csak kis mértékű kockázatnövekedést állapítottak meg.

A Guillain-Barre szindróma egyike az autoimmun betegségeknek, amelyekben az immunrendszer a saját szervezet ellen fordul. A gyulladás elsősorban a perifériás idegeket érinti. Igen ritka betegség, évente 100 ezer emberre vonatkoztatva 0,4-4 esetben fordul elő, amelyeknek 3-10 százaléka halálos.

Philippe De Wals kutatásvezető, a Laval Egyetem munkatársa és csoportja most közzétett elemzésükhöz 4,4 millió helyi lakost követett nyomon Québecben, akik a 2009-es járvány idején H1N1-vírus elleni védőoltást kaptak. A vakcinálást követő hat hónapon belül 25 embernél fejlődött ki GBS. Ugyanezen idő alatt a tartományban 58 olyan embernél is kifejlődött GBS, akik nem kaptak H1N1 elleni vakcinát.

Az összehasonlító számítások szerint a vakcina alkalmazása során 1 millió adagonként kettővel több GBS-eset jelenik meg. De Wals ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az immunizálás előnye meghaladja kockázatát - idézte a LiveScience című ismeretterjesztő portál.

Tavaly az európai járványügyi központ, az ECDC támogatásával öt európai országban, 50 millió ember körében folytattak le tanulmányt ugyanebben a kérdésben. Ezekben az országokban adjuvánssal készített influenzaellenes vakcinát használtak a H1N1-járvány idején. A kiegészítőszer erősíti az immunválaszt, így növeli a védőoltás hatékonyságát. A tanulmány értékelésekor nem találtak bizonyítékot arra, hogy a vakcinálás növelte volna a Guillain-Barre szindróma előfordulási kockázatát.

A H1N1-influenza 2009 áprilisában bukkant fel először Mexikóban és az Egyesült Államokban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009. június 11-én nyilvánította a járványt pandémiává, amely világszerte legalább 18 449 áldozatot szedett. A világjárvány hivatalosan 2010 augusztusában ért véget.