• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hajlam a szívinfarktusra - családi vonás?

Hírek Forrás: MTI Szerző:

Sokan kutatják, hogy a szív- és érrendszeri betegségekben mennyi szerepe lehet az öröklésnek.

Vannak családok, ahol a szívinfarktus vagy az agyvérzés halmozottan fordul el: abban halt meg a nagyapa, szívroham miatt fekszik kórházban az idősnek még nem mondható apa és a család szorong, hogy ez a sors várhat a gyerekekre is. A közhit ilyenkor az, hogy itt a szívbetegség öröklődik és ezen nem lehet változtatni.

Nem ritkán a családon belül az életmód, a szokások öröklődnek: az egészségtelen étkezés, a dohányzás vagy az alkoholizmus. Az új tudományos módszerek viszont lehetővé teszik, hogy a tényleges, gének által meghatározott tulajdonságokra is fényt derítsenek.

Christopher O'Donnell és Elizabeth G. Nebel a szív-és érrendszeri betegségek öröklési tényezőit tekintette át. A tanulmányukban, amelyet a New England Journal of Medicine című orvosi szaklap közölt, emlékeztetnek arra, hogy vannak ritka kórképek, melyeket már korán fölismerünk, mert egyetlen, kóros gén következtében jelennek meg: ilyenek bizonyos szívizombetegségek vagy ritmus-zavarok, melyeket az EKG azonnal kimutat.

Sok vizsgálat keresett olyan gén-változatokat, amelyek jelzik a hirtelen szívhalál kockázatát, hiszen mindig megdöbbenést kelt, amikor makkegészségesnek látszó, edzett élsportoló holtan összeesik és meghal. Ha genetikai vizsgálattal ezt a veszélyt már korán jelezni lehetne, az ilyen esetek többsége megelőzhető volna.

A génekkel összefüggő betegségek nem egyetlen öröklési tényezővel függnek össze, hanem poligénikus eredetűek: számos génterület játszik szerepet, amelyek sokféle kockázati tényező hajlamosító hatását fokozhatják. Kimutattak olyan génhatást, amely a dohányzás veszélyes hatásait fokozza. Akinél ez működik, az már akár rövid ideig cigarettázva tüdőrákot kap, míg mások évtizedeken át fújják a füstöt, betegség nélkül.

Idén a polimeráz I gén részeként fedeztek fel olyan tényezőt, mely az emberi szívizomsejtek önjavító tulajdonságát, megújuló képességét befolyásolja. Ezek a példák is mutatják, hogy genetika az orvosi kutatás egyik legígéretesebb területe.