• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Halálos vírust terjeszt az egyiptomi sírlakó denevér

Hírek Forrás: MTI

Augusztus közepéig között összesen 94 MERS esetet jelentettek, közülük 47 halállal végződött.

A MERS-t (közel-keleti légúti megbetegedés, azaz Middle-East Respiratory Syndrome) 2012 szeptemberében fedezték fel, azóta folyamatosan terjed. Világszerte közel száz esetet jelentettek az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), közülük hetvenet Szaúd-Arábiából.

A Közel-Keleten fertőző MERS-koronavírust találták meg egy rovarevő denevér ürülékében - jelentették be szerdán amerikai és szaúd-arábiai tudósok. A felfedezés valószínűsíti, melyik állattól indulhatott a fertőzés, ám emberre vélhetően közvetítő állat útján terjedt át - olvasható az Emerging Infectious Diseases című szaklapban megjelent tanulmányban.

A Columbia Egyetem, az EcoHealth Szövetség és a szaúd-arábiai egészségügyi minisztérium kutatói hét denevérfajtól több mint ezer mintát gyűjtöttek azokról a területekről, ahol 2012 októbere és 2013 áprilisa között MERS-fertőzést azonosítottak.

Egy egyiptomi sírlakó denevér (Taphozous perforatus) ürülékéből vett mintában, amelyet az első ismert MERS-fertőzött beteg lakóhelyétől pár kilométerre gyűjtöttek, ugyanolyan DNS-szekvenciát találtak, mint az áldozat testében - írták a kutatók.

A kutatók szerint a denevérek több olyan vírust hordoznak, amely emberre is veszélyes, többek közt a veszettség vagy a SARS kórokozóját is. Bizonyos esetekben a fertőzés közvetlenül terjed denevérről emberre a levegőben, cseppfertőzés útján, szennyezett élelmiszer fogyasztásával, vagy ritkábban denevérharapással. Máskor a denevér egy közvetítő állatot fertőz meg, a kutatók szerint a MERS-vírus esetében ez a valószínűbb.

"A MERS-fertőzött embereknél nem mutatható ki a denevérekkel való közvetlen érintkezés. Mivel a kórokozó nehezen terjed emberről emberre, úgy véljük, közvetítő állatnak lehet döntő szerepe az emberi fertőzéseknél" - mondta Ziad Memis, a kutatás vezetője, Szaúd-Arábia egészségügyi miniszterhelyettese.

A kutatók a következő napokban jelentik be tevék, juhok, kecskék és szarvasmarhák mintáin végzett MERS-vizsgálataik eredményét.
Augusztusban európai kutatók dromedárokban, azaz egypúpú tevékben találták meg a MERS ellenanyagának nyomát, ám magát a vírust nem. Ez arra utal, hogy az egypúpú tevét is megfertőzhette a MERS vagy egy ahhoz hasonló vírus.

A WHO adatai szerint tavaly április eleje és idén augusztus közepe között összesen 94 MERS esetet jelentettek, közülük 47 halállal végződött. Az esetek zömét Szaud Arabiában, Qatarban, Jordániában és az Egyesült Arab Emirátusokban regisztrálták, de jelentettek betegeket Németországból, az Egyesült Királyságból, Tunéziából, Franciaországból és Olaszországból is.