Hálapénz, kenőpénz, korrupció

Dr. Tausz Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány kommunikációs és fejlesztési vezetője az Önkormányzati Egészségügyi Napok Téli szimpóziumán elmondta, hogy a nemzetközi szervezet szerint a korrupció nem morális kérdés. Vannak kevésbé, illetve jobban korrumpált emberek. Mindenesetre a magyarországi alapítványnál azt vizsgálják, bizonyos törvényi módosításokkal hogyan csökkenthetők a korrupciós kockázatok.

Nem nyomozó, hanem elemző munkájukat pártsemlegesen folytatják. Egy-egy mutatót adott módszertan alapján számítanak ki. A kutatásba bevont mintegy 180 ország különböző paramétereit egy 10-es skálán osztályozzák. Például a korrupció elemzése során jól látszik, hogy egyértelmű összefüggés van az adott ország versenyképessége, jóléte, gazdasági fejlettsége és a korrupció között.

Arra a kérdésre, hogy „Ön fizetett-e kenőpénzt az elmúlt 12 hónapban akkor, amikor adott – itt egy felsorolás következett (a szerk.) – szektorral kapcsolatba lépett?" Kiderült, minden 4. ember, akinek a citált időszakban az egészségüggyel valamilyen dolga akadt, a szolgáltatásért egyben kenőpénzt – magyarul hálapénzt – is fizetett. Ugyanez az Európai Unióban az egészségügy területén 2 százalék. Egyébként egy 2004-es nemzetközi kutatás bizonyította, hogy a szegényebbek a jövedelmük arányában nagyobb hányadot költenek hálapénzre az egészségügyben, mint a módosabbak.

A hálapénznél két bűncselekményi tényállás merülhet fel. Az egyik a hivatalos személy által elkövetett passzív vesztegetés (ez az egészségügyi szolgáltatónál nem állhatja meg a helyét, hiszen nem hivatalos személyről van szó). A másik a passzív gazdasági vesztegetés. Ha költségvetési-, gazdálkodói-, társadalmi szervezetről van szó, akkor a kenőpénz elfogadásakor tényleg megvalósul a törvényi tényállás. Például, adott önkormányzat orvossal, kft-vel stb. kötött szerződés alapján nyújtja az egészségügyi szolgáltatást. Az ilyenkor elfogadott hálapénz igenis vesztegetésnek minősül. Hogy miért? Mert jogtalan előnykérés, illetve annak ígérte okán adják, továbbá fogadják el a pénzt a betegek. Egyébként itt több minősített esetet – bűnszövetség, üzletszerű elkövetés stb. – sorol fel a törvény.

Egy 2004-ben született legfőbb ügyészi állásfoglalás a gyógyító-megelőző tevékenységet az orvos igazgatási, vagy gazdasági jellegű intézkedések között megkülönbözteti. Kimondja: abban az esetben, ha az orvos a gazdasági jellegű intézkedési körében kéri, vagy elfogadja a hálapénzt – elég az utóbbinak teljesülnie –, akkor bűncselekményt követ el. Amennyiben az orvos az előbbi tevékenységében fogadja el a hálapénzt úgy, hogy azt kifejezetten nem kéri – a kérés, mint cselekvési magatartás nem történik meg –, de a pénzt elfogadja, akkor nem büntethető.

A Transparency International szerint akár hála-, akár kenőpénzről lett légyen is szó, mindegyik káros. Ha informális kifizetésként fogják fel, mint a költségekhez való hozzájárulást, akkor meg kell találni annak legalizált változatát. Ha a hatalommal való visszaélés formájának tekintik, akkor leginkább az ellenőrzés és a szabályozás irányába ható megoldásokra van szükség.
A hálapénz elleni küzdelem célja az orvos-beteg közötti bizalom erősítse.