Az eltérést nem magyarázhatják természetes tényezők, hanem egészségügyi intézményi okok állnak mögötte.
Alapvetően azért kértem ki a napi születési statisztikákat a KSH-tól, mert meg akartam nézni, milyen mintázatok vannak a születésszám éven belüli eloszlásában, milyen évszakban születnek (illetve értelemszerűen, háromnegyed évvel korábban mikor fogannak) gyakrabban a magyar babák, és mikor kevésbé. Gyorsan kiderült, hogy nem ez az érdekes, hanem az, hogy Magyarországon a harmadával kevesebb gyerek születik hétvégéken és ünnepnapokon, mint egy átlagos hétköznap - írta a G7.hu.
Az adatokat a hetvenes évektől kaptam meg, és ezek elemzéséből kiderült, hogy a különbség folyamatosan nőtt az utóbbi évtizedekben. Ez arra utal, hogy élesen emelkedik az előre megbeszélt, mesterséges szülésindítások száma.
A hétvégi napokon láthatóan drasztikusan visszaesik a születésszám, de érdemes megfigyelni azt is, hogy nehezen indulnak be a hetek: hétfőkön is érezhetően kevesebb baba születik. Sok más magyar munkavállalóval ellentétben azonban a szülészetek dolgozói teljes gőzzel dolgoznak pénteken is, legalábbis a születésekből erre lehet következtetni, hiszen a pénteki számok szorosan követik a kedd-szerda-csütörtökieket.
Ha pedig a hétvégéken túl azt is számításba vesszük, hogy milyen munkaszüneti napok voltak az évben, szinte azonos mintát látunk. Hagyományosan karácsonykor és újévkor születik a legkevesebb gyerek, de az utóbbi években szinte mindegy, hogy nemzeti ünnepekről, május elsejéről vagy a halottak napjáról van szó, a születésszám visszaesett. További adatok és következtetések a teljes cikkben