Az ország több pontján márciusban "lokális terjedési láncolatok" indultak már el, a vírusok eredetüket tekintve az európai kládokhoz tartoznak.
A magyarországi járvány korai szakaszából származó harminckét vírusminta teljes genetikai analízisét végezték el pécsi kutatók. Az adatokból nem az derül ki, hogy többféle koronavírus terjedne Magyarországon, a genetikai különbségek mértéke teljesen természetes - tájékoztatta Jakab Ferenc professzor, a miniszterelnök által korábban felállított koronavírus-kutató akciócsoport vezetője kedden az MTI-t. A szakember írásos tájékoztatójában arra hívta fel a figyelmet: a minták egyértelműen mutatják, hogy az ország több pontján márciusban "lokális terjedési láncolatok" indultak már el, a vírusok pedig eredetüket tekintve az európai kládokhoz, azaz csoportokhoz tartoznak. Az elemzés segít megérteni a hazai járvány alapját képező folyamatokat, a vírus terjedését, és támpontokat nyújt a jövőre vonatkozó becslésekhez, intézkedésekhez is.
Kemenesi Gábor, a kutatás koordinátora úgy vélekedett, sem az általuk elemzett mintákból, sem a világban terjedő többiből nem látják azt, hogy többféle koronavírus terjedne Magyarországon. A genetikai különbségek mértéke meglátása szerint teljesen természetes és nem azt jelenti, hogy ezek különböző vírustörzsek lennének. Érdemes helyükön kezelni a megfelelő fogalmakat - tette hozzá -, igyekezve eloszlatni néhány, a közelmúltban felbukkant tévhitet a vírussal kapcsolatban.
A gyakorlatban ez azért fontos a kutató szerint, mert a napokban megjelenő hírekkel ellentétben a minták elemzéséből egyelőre nem látszik, hogy a jelenleg Magyarországon terjedő vírus olyan eltérést vagy tipizálódást mutatna, amely érintené a vakcina- és gyógyszerfejlesztési törekvéseket. Ezt támasztja alá a vírus eddig megismert mutációs rátájából történő nemzetközi becslés is a virológus szerint, így egyelőre elképzelhetetlen, hogy az influenzavírushoz hasonló sűrűséggel kelljen alkalmazkodni a vírus változásaihoz.
Jakab Ferenc jelezte: a csoport a genetikai vizsgálatok mellett nagy erőkkel dolgozik a hatóanyagteszteken is, ebbe a munkában több, a témával foglakozó hazai kutatóintézettel működnek együtt. Utalt rá: a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjának segítségével más szervezeteknek is lehetőségük nyílt további genetikai vizsgálatokra.
Korábban közölte azt is, hogy a pécsi kutatóknak sikerült több mintából is izolálniuk a vírust, valamint meghatározni a teljes genetikai kódját, közvetlenül betegek torokváladékából. Európában elsőként PTE virológiai munkacsoportjának szakemberei izolálták továbbá a koronavírust egy beteg székletmintájából. A professzor által vezetett kutatócsoport célja a vírus jobb megismerése, fertőzési és terjedési mechanizmusának vizsgálata, a lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint a hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztése.