Három nő betegedett meg a nyugat-nílusi láztól

Az első három nyugat-nílusi láz megbetegedést augusztus 31-én diagnosztizálták az az OEK Virális Zoonózisok Referencia-laboratóriumában – olvasható Országos Epidemiológiai Központ (OEK) tájékoztatója a nyugat-nílusi lázról című tájékoztató anyagában.

A betegek 17, 52 illetve 56 éves nők, akiknél a betegség első tünetei augusztus közepén kezdődtek, két betegnél agyhártya- és agyvelőgyulladás, egynél savós agyhártyagyulladás alakult ki.

A fertőzöttek a Dunától keletre eső országrészben laknak, a betegség korábban is szokásos előfordulási területén. A betegek fertőződési helyének és körülményeinek megállapítását szolgáló járványügyi vizsgálatok megkezdődtek. (Lapunk korábban beszámolt arról, hogy az egyes szúnyogfajok által terjesztett vírus magyarországi és európai jelenléte már régóta ismert. 2003 óta minden évben megjelenik Magyarországon, és jellemzően azokban a megyékben okoz megbetegedést, amelyek területén a költöző madarak tömegesen fordulnak elő.)

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatót készített a klinikus orvosok számára a nyugat-nílusi láz idei első felbukkanásáról, a betegség jellemzőiről, a kóroki diagnózis felállítását segítő mikrobiológiai vizsgálatok elvégzésének fontosságáról és igénybevételének módjáról. A humán egészségügyi hatóság felvette a kapcsolatot az állategészségügy illetékes szakembereivel, információkat gyűjteni arra vonatkozóan, hogy az állatok körében van-e jele a víruscirkuláció erősödésének.
Hazánk jelezte az Európai Járványügyi Központnak és az Egészségügyi Világszervezetnek a betegség idei első felbukkanását. Magyarországon az idegrendszeri tünetegyüttesek (meningitis serosa, encephalitis infectiosa) klinikai képében fellépő virális fertőző betegségek gyanúja bejelentendő, és kötelező a betegek klinikai mintájának diagnosztikus mikrobiológiai vizsgálata.
A vérmintát, savópárt az Országos Epidemiológiai Központ Virológiai Főosztályának Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumába kell küldeni. A laboratóriumi protokoll alapján a gyakoribb kórokozók (pl. LCM, kullancsencephalitis-vírus) irányában negatív eredménnyel záruló vizsgálatok mellett a nyugat-nílusi láz irányában is megtörténik a vizsgálat, függetlenül attól, hogy a klinikusban felvetődött-e a betegség gyanúja.
A kóroki diagnózis klinikai szempontból azért fontos, hogy a nyugat-nílusi láz elkülöníthető legyen olyan, szintén idegrendszeri tüneteket okozó más virális betegségektől (például herpesencephalitis), melyekben a specifikus terápia hasznos lehet, míg a nyugat-nílusi láz esetén hatástalan, sőt a mellékhatásai ronthatják a beteg állapotát. Járványügyi szempontból pedig azért hasznos, hogy kirajzolódjon a víruscirkuláció által érintett terület, ami segítheti a betegség hazai elterjedtségének megismerését, és a későbbiekben további járványügyi intézkedések bevezetésének mérlegelését.

A nyugat-nílusi láz úgynevezett zoonotikus – állatról emberre terjedő – vírusbetegség, mely Magyarországon rendszeresen előfordul. Az 1999-ben a népesség körében végzett átvészeltségi vizsgálat 5300 egészséges személy 0,56%-ánál igazolta, hogy már korábban átesett a fertőzésen. Az 1960-as évek vége óta humán- és állategészségügyi kutatások, és 2003 óta humán diagnosztikus vizsgálatok is bizonyítják egyes betegek esetében a vírus kóroki szerepét. Azóta évente 4-5, laboratóriumi vizsgálattal igazolt megbetegedést diagnosztizáltak, főként a Nagyalföld területén. Az 2008. évi helyzet ettől eltért, ekkor 19 esetben sikerült laboratóriumi vizsgálattal igazolni a vírus etiológiai szerepét idegrendszeri gyulladásos megbetegedésekben, melyek az országnak szinte egész területét érintették.

A vírus gazdái a madarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó. A vírus nagy távolságokra a költöző madarak révén jut el. A betegség szezonális időszaka hazánkban augusztus-október közé tehető. A vírus emberről emberre természetes úton nem terjed, vér- vagy szervdonáció révén azonban a recipiens fertőződhet.

A betegség lappangási ideje 2-14 nap között változhat. A fertőzöttek mintegy nyolcvan százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében kialakuló megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel (láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések), magától gyógyul. Csupán a fertőzöttek maximum egy százalékában alakul ki idegrendszeri érintettség serosus meningitis, ill. encephalitis klinikai képében, melyek némelyike, főként idős vagy immunkárosodott betegek esetében halálos kimenetelű lehet. Specifikus terápia, humán oltóanyag jelenleg nem áll rendelkezésre.

További információk a betegségről az OEK honlapján.