Háromszáznál több országos esemény, kampány

2013. június 15-én kezdődött és 2015. november 30-án zárul a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet jogutódja) által konzorciumban megvalósított, TÁMOP 6.1.3.B-12/1-2013-0001 azonosítószámú Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése című projekt.

A TÁMOP 6.1.3.B projekt megvalósítása első lépéseként az Intézeten belül megalakult az Egészségkommunikációs Központ (EKK), mely szervezésében több mint 300 országos esemény, kampány valósult meg.

A változatos programokkal igyekeztünk az összes korosztály érdeklődését felkelteni és aktív részvételre buzdítani őket. A hagyományos kommunikációs események mellett rendhagyó, meghökkentő kampányokra is sor került. Az EKK által szervezett események és kampányok során több mint 100 000 aktív elérés történt, üzeneteink több millió emberhez jutottak el.
A helyi kommunikátor hálózat közreműködésével több mint 700 lokális akció során juttattuk el egészségüzeneteinket országszerte a lakosságnak. A projekt keretében 60 helyi kommunikátor 18 megyében 7 régióra osztva végezte tevékenységét. Az események fő fókuszában az egészségfejlesztési ismeretek, információk átadása volt, többek között fizikai aktivitás, táplálkozás, szűrővizsgálatok, dohányzás leszokást támogató és lelki egészség témákban.

Az események között számos egészségnap, sportnap, klubfoglalkozás, előadás, tanácsadás, kitelepülés valósult meg, mindezzel a lakosságot egy egészségtudatosabb életmódra ösztönözve.
A hálózat tagjait a 140 fő egészségkommunikációs felkészítésben résztvevő közül választottuk ki. A külső szakemberek részére szervezett egészségkommunikációs tréningekhez 5 db egészségkommunikációs segédanyag készült, melyek tartalmazzák a tréningen elhangzott előadásokat és kapcsolódó kiegészítő információkat.

A projekt keretében létrehoztuk a www.egeszseg.hu portált. Az oldalon egészséggel kapcsolatos hiteles és közérthető információk érhetők el cikkek, videók és érdekes infógrafikák formájában. Az online kampányok során használtuk a közösségi média felületeit is.

A projekt keretében összesen 157 intézményben kerültek kihelyezésre népegészségügyi üzenetekkel ellátott plakátok (összesen 981 db) és szórólapok (összesen 1 126 400 db). Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, mint konzorciumi partner által országszerte megtörtént a plakátok és szórólapok kihelyezése. A partnerek felkutatásáért és a velük való kapcsolattartásért, valamint a szórólapok és plakáttartók kihelyezésért, továbbá a szórólapok újratöltésért az ÁEKK volt a felelős. Ezen túl a szállítás zavartalan lefolyásáért és az egészségügyi szolgáltatókkal történő együttműködésért az ellátási rendszer kommunikációs munkatársai, azaz a helyi koordinátorok is feleltek.

A projektben elkészült egy Egészségkommunikációs Felmérés is. Ennek egyik fő célkitűzése az egészségkommunikáció hatékonyságának növelése érdekében olyan célcsoportok azonosítása, amelyek olyan egyénekből állnak, akik egészségstílusukban hasonlóak, vagyis az egészséggel kapcsolatban hasonlóak az ismereteik, az attitűdjük, a motivációjuk, a környezetük és a viselkedésük. A másik fő célja, hogy az így képzett egészségstílus csoportok kommunikációs szokásait megismerje.

A felmérésben közel 5500 felnőtt vett részt, akiket az otthonukban kerestek fel a kérdezők, és közel 7500 5. 7. és 9. osztályos tanuló töltötte ki a kérdéssort egy tanóra keretében. A kérdések az egészséggel kapcsolatos ismeretekre és attitűdre, valamint a médiafogyasztási szokásokra vonatkoztak.

A felmérés eredményeinek bonyolult statisztikai módszerekkel történő elemzésével a kérdésekre adott válaszok alapján csoportosítottuk a felmérésben résztvevőket. Egy csoportba kerültek azok a személyek, akiket ugyanazon egészségstílus jellemez. A felnőttek esetében 10 egészségstílus csoportot sikerült azonosítani, az 5. osztályosoknál 3-at, a 7. osztályosok esetében 4-et, míg a 9. osztályosok esetében 5-öt. Róluk elmondható, hogy a válaszaik alapján hasonló az ismeretük, az attitűdjük, a környezetük és a viselkedésük. Az így azonosított csoportoknak a viselkedését célzott kommunikációval sokkal könnyebben lehet befolyásolni. Ezáltal pedig egészségtudatosabbá, egészségesebbé válhatnak.

Az 1,846 milliárd forint európai uniós támogatású projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.