Hasmenés: még nem igazolódott a gyanú

Hétfő délig nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy növényi csírafajták terjeszthetik a 21 halálos áldozatot követelő németországi hasmenésjárványt.

Az alsó-szászországi tartományi mezőgazdasági miniszter előző este jelentette be, hogy a kórokozónak tekintett különleges bélbaktériumot egy helyi biokertészetből származó növényi csirafajták terjeszthetik. Az üzem a tartomány északi részén fekvő Uelzen körzetben, Bienenbüttelben található.

A hatóságok a délelőtti órákra ígértek tájékoztatást, ezt azonban elhalasztották. A hírek szerint ennek ellenére továbbra is a növényi csírák jelentik a "forró nyomot".

Az illetékesek az eddig potenciális fertőzésforrásnak tekintett uborka, paradicsom és saláta fogyasztásával kapcsolatban változatlanul óvatosságra intettek. Erre figyelmeztetett Michael Bahr egészségügyi miniszter is, hangoztatva, hogy az azóta bezárt üzem a fertőzés forrása lehet, mindenképp meg kell várni azonban az egyértelmű laboratóriumi eredményeket.

Hasonlóan nyilatkozott a Robert Koch országos járványügyi intézet is, amely késő délutánra rendkívüli tájékoztatást ígért.

Értesülések szerint mintegy 1000 illetékes vesz részt a baktériumforrás remélt azonosításában. A szóban forgó személyek nemcsak a különböző, gyanúsnak vélt növényi csírafajták ellenőrzésében, laboratóriumi vizsgálatában közreműködnek, de igyekeznek feltárni a bienenbütteli üzem szállítási útvonalait is, illetve azt, hogy a biokertészetből hova érkezhetett az utóbbi hetekben az önmagában fogyasztott vagy más ételekkel kevert növényi csíra.

A hírek szerint ilyen csírafajták érkeztek a többi között Frankfurt, Darmstadt, Münster, Bréma, Lübeck és Hamburg éttermeibe, illetve kantinjaiba, valamint bioüzleteibe. Az említett városokban az utóbbi hetekben számos fertőzéses megbetegedést regisztráltak.

A hatóságok igyekeznek fényt deríteni arra is, hogy az előzetes laboratóriumi vizsgálatok szerint EHEC bélbaktériummal fertőzött növényi csíra miként fertőződhetett meg. Erre vonatkozóan két teória létezik. Az egyik az, hogy a baktériumot az üzem külföldről importálta, a csírafajták alapanyagául szolgáló vetőmag-fajtákat ugyanis a kertészet más országokból szerezte be. A másik feltevés az, hogy a vetőmag, illetve a növényi csíra öntözéséhez használt víz okozhatta a baktériumfertőzést.

A bizonytalanság változatlanul nagy, sokan bírálják az alsó-szászországi kormány információs politikáját. Ennek kapcsán azt kifogásolják, hogy a növényi csírafajták "meggyanúsítása" túl korai és megalapozatlan volt. A közelmúltban hasonló történt a spanyol uborkával és észak-németországi zöldségfajtákkal is. A legfrissebb hírek szerint egyes hamburgi, hannoveri kórházakban az orvosok kételkednek "csíra-teóriában".