• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Hasonlóak a delta-variáns és a légúti allergia tünetei

Hírek 2021.08.11 Forrás: Weborvos
Hasonlóak a delta-variáns és a légúti allergia tünetei

A Covidos betegek 5%-nál fél év után sem tért vissza a szaglás az eddigi adatok alapján.

Az előrejelzések szerint a delta-variáns terjedésével nem a szaglás és ízérzés csökkenés lesz a fő panasz a COVID-19 betegeknél. Várhatóan a felsőlégúti hurut és az allergiás nátha tünetei dominálnak, így vélhetően nehezebben lesz megkülönböztethető a légúti allergiától és más felsőlégúti megbetegedésektől.

Szaglástréninggel gyógyulnak a szag- és ízvesztést elszenvedők

Mint ismeretes a szagláscsökkenés a COVID fertőzés második és harmadik hullámában tömegesen alakult ki, a koronavírusos betegek 60-70%-a számolt be a fertőzés után pár nap alatt hirtelen kialakult szaglásvesztésről. Ugyanis a szaglóhám nagy mennyiségben tartalmazza az ACE 2 receptorokat, amelyhez a vírus kötődik. Szerencsére a betegek jelentős részénél a szaglás 2-3 hét alatt spontán visszatért, mivel a szaglóhám az egyedüli érzékszervünk, ahol az elöregedett, károsodott szaglóidegsejtek helyébe kb. 30 naponként újonnan képződő idegsejtek lépnek. A páciensek 20-30%-nál azonban két-három hónapon túl sem rendeződött a probléma, míg a betegek 5%-nál fél év után sem tért vissza a szaglás az eddigi adatok alapján.

A tünetek javulása mellett sokan számoltak be szaglásvesztést követő torz szaglásról, úgynevezett parozmiáról. A szagláscsökkenés kezelésében fontos a fül-orr-gége szakvizsgálat mellett a szaglásvizsgálat elvégzése, amelynek alapján úgynevezett szaglástréninget ajánlanak a betegeknek. Ez egy terápiás lehetőség a szaglóhám, szaglópálya regenerációjának elősegítésére. „Ennek lényege, hogy négy alapillatot kell napi két alkalommal 10-10 szippantással belélegezni, ez az eljárás 12 héten keresztül javasolt, így a páciensek memorizálják is az illatokat. A módszer hatékony postvirális, idiopatiás és traumás eredetű, illetve régebben fennálló szagláscsökkenés esetén is.” mondta dr. Krasznai Magdolna, az Affidea Magyarország fül-orr-gégész szakorvosa.

Így lehet megkülönböztetni a COVID-ot az allergiától

Az előrejelzések szerint a COVID delta-variáns okozta panaszok jellemzően a megfázás és/vagy a légúti allergiaszerű tünetek formájában (mint például könnyezés, orrfolyás, köhögés, tüsszögés) jelentkezhetnek, melyhez társulhat még hőemelkedés, bágyadtság és levertség. „Ha valaki ilyen jeleket észlel és korábban sem ő, sem a családja esetében nem fordult elő allergiás megbetegedés, akkor érdemes COVID-ra gyanakodni.

A beoltottaknál sok esetben észrevétlenül zajlik a fertőzés. Tünetek esetén az a legjobb, ha teszteltetjük magunkat, vagy hét napra önkéntes karanténba vonulunk.” – tette hozzá a szakorvos. Abban az esetben, ha a fenti panaszok mellett hőemelkedés, végtagfájdalom, bágyadtság, levertség is megjelenik, valamint szaglás és ízérzés vesztés is kialakul, valószínűen COVID-fertőzésről lehet szó. Az allergia és COVID-19 betegség elkülönítését segítik a különböző tesztek. Utóbbi antigénteszttel vagy PCR-teszttel igazolható, míg az allergiásoknál általában bőrpróbát, úgynevezett Prick-tesztet végeznek. A tesztet tünetmentes állapotban, antihisztamin szedése nélkül végzik el. Ez a vizsgálat irányulhat légúti és étel allergénekre egyaránt.

Az allergia nem fokozott COVID-rizikófaktor

Az allergiás rhinitis, vagy allergiás nátha kialakulásában lényeges az epigenetikai tényezők szerepe is. A szezonális allergiás náthát többnyire a pollenek okozzák: február végétől április végéig a korán virágzó fák, áprilistól augusztusig a fűfélék, míg július végétől október végéig a gyomnövények. Egész évben okozhatnak panaszokat viszont a házipor, a háziporatka, az állati szőrök, a penészgomba, a toll, a latex stb. A szakorvos kifejtette: „Ma Magyarországon a becslések szerint 2-2,5 millió allergiás beteg van. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a COVID nem érintette komolyabban az allergiás pácienseket. Ennek hátterében az állhat, hogy a súlyos COVID betegség eddig inkább az idősebb korosztály körében jelentkezett, az allergiás nátha pedig a fiatalokra jellemző inkább.

Emellett mára már igazolt, hogy az orrnyálkahártya allergiás, IgE jellegű krónikus gyulladása inkább védő jellegű a fertőzésekkel szemben. Statisztikai adatok erre vonatkozóan nincsenek, de személy szerint azt mondanám, az allergiás náthások körében nem volt jelentősebb és súlyosabb a COVID fertőzés. A fiatal felnőttek általában enyhébb vagy tünetmentes formában inkább terjesztették a betegséget. Gyakran csak a szaglás és ízérzés vesztés hívta fel a figyelmet a COVID fertőzésre.”  A védőoltás minden esetben javasolt, így az allergiások számára is! Természetesen, ha korábban túlérzékenység előfordult, akkor oltóponton kell felvenni az oltást, ahol intenzív osztályos háttér is rendelkezésre áll szükség szerint. 

Legolvasottabb cikkeink