• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hazai felfedezés a sejtek szemét-eltakarító útvonaláról

Hírek Forrás: ELTE

A genetikai rendellenességek jobb megértéséhez járulnak hozzá az ELTE tudományos főmunkatársa és nemzetközi partnerei kutatásai.

Juhász Gábor, az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék tudományos főmunkatársa és nemzetközi partnerei friss publikációját a rangos eLife folyóirat 2016. január 26-án közölte - tájékoztatott az ELTE.

Az eukarióta sejtek működéséhez szükséges egyfajta belső egyensúly (homeosztázis) fenntartása, melyet a felépítő és lebontó folyamatok együttesen biztosítanak. Az egyik legfontosabb lebontó folyamat az autofágia, melynek révén a sejtek a nélkülözhető, gyakran károsodott saját alkotóikat a lizoszómákban lebontják. Ez a szemét-eltakarító és újrahasznosító útvonal nagyon fontos az állatok életében: ismert, hogy az autofágia hibája Drosophila (gyümölcslégy) és egér esetén is az idegsejtek pusztulását, mozgási rendellenességeket és lerövidült élethosszt okoz. A modellállatokon végzett kísérletek alapján feltételezték, hogy az autofágia megfelelő működése az emberi egészség fenntartásához is nagyon fontos, azonban ezt eddig közvetlen adatokkal még nem sikerült igazolni.

Juhász Gábor és kollégái – Jipa András, Kárpáti Manuéla, Takáts Szabolcs – legújabb közleményükben közvetlen bizonyítékot szolgáltatnak az autofágia emberekben játszott jelentőségére. A Michigani Egyetemen és az isztambuli Boğaziçi Egyetemen dolgozó kutatópartnerek egy öröklődő mutációt vizsgáltak, amely fejlődési és mozgási rendellenességeket, valamint értelmi fogyatékosságot okoz. Az ilyen típusú betegségek a rokonházasságok miatt gyakoribbak a zártabb közösségekben, a kutatók ezért egy törökországi családot vizsgáltak. A tudósok két érintett testvérgyermek genetikai állományában egy olyan DNS mutációt azonosított, melynek eredményeképpen az autofágia egy kulcsfehérjéjében, az Atg5 fehérjében egy aprócska elváltozás történik: egyetlen aminosav egy másikra cserélődik. A csere hatására az idegsejtekben sérül az autofág lebontás, a kóros fehérjék és sejtorganellumok felhalmozódása megzavarja az érintett sejtek működését. Juhász Gábor és kollégái bizonyították, hogy ugyanez a mutáns génváltozat Drosophila esetén is autofágia hibát és mozgási rendellenességet okoz, a lebontás hibája pedig mutáns élesztősejtekben is kimutatható. Az eredmények kiválóan illusztrálják, hogy orvosgenetikusok, teljes genom szekvenálási technikákkal, Drosophila-val és élesztővel foglalkozó kutatók, valamint szerkezeti biokémikusok együttműködése révén megérthetővé válhat egy ilyen komplex, sokféle tünettel járó betegség kialakulása.

A csoport kutatásait a nonprofit, jótékonysági szervezet, a Wellcome Trust támogatja.