• Pollen
    • Inkább a felesleges diéta, mint a tünetek?

      Inkább a felesleges diéta, mint a tünetek?

    • Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

      Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

    • OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

      OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

  • melanóma
    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

    • Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

      Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

  • egynapos sebészet
    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

    • Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

      Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

Herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében

Hírek 2018.06.22 Forrás: MTI Szerző:
Herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében

A kutatócsoport közel 1000 mintát elemzett: Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen elhunytak szöveteit.

A Neuron című szaklap friss számában közölt tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban elhunytak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség - írta a LiveScience.com.

Valójában elég régi az az elmélet, mely szerint vírusok vagy más kórokozók játszhatnak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában, már az ötvenes években felvetődött, ám az évek során sok orvos és kutató szállt ezzel szembe - mondta Benjamin Readhead, a tanulmány vezető szerzője, az Arizonai Állami Egyetem kutatója.

Readhead és kutatócsoportja eredetileg nem vírusokat keresett, hanem olyan agyi hálózatokat vizsgáltak, amelyeket létező gyógyszerekkel "újra lehetne indítani", hogy ezzel a betegség új gyógymódjait lehessen kidolgozni.

A tanulmányban - mely az Alzheimer-kóros agyszövetek eddigi egyik legnagyobb részletes elemzését végezte el - a kutatócsoport majdnem 1000 mintát elemzett, voltak köztük Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen elhunytak szövetei.

Átrostálták a mintákból származó DNS- és RNS-szekvenciákat és azonosították, melyek közülük az emberi és a nem emberi gének. A nem emberi génszekvenciákat összevetették több mint 500 vírus génjeivel.

Noha az Alzheimer-kór vírusos vagy bakteriális eredetéről alkotott elméletek nem túl népszerűek a tudományos életben, volt olyan kutatás, amelyik kapcsolatot állapított meg a kór és a herpex simplex vírus (HSV1) között.

Az új kutatásban azonban két másik törzs, a herpesz 6A és a herpesz 7 agyi előfordulását mutatták ki.

A kutatók szerinte nem meglepő herpeszvírusok jelenléte az agyban, ezek a kórokozók "szinte minden ember szervezetében megtalálhatók". A vizsgált agyszövetminkák 40-50 százalékában mutatták ki őket, az Alzheimer-kóros szövetekben azonban kétszer annyi volt belőlük, mint az egészséges szövetekben.

Ennyi azonban nem lenne elegendő, hogy kijelenthessék, ez a fertőzés okozza az Alzheimer-kórt.

"Nyilvánvaló, hogy más fontos változások is lezajlanak, amiért egyes emberek így reagálnak a vírusra. A vírus mégis szerepet játszhat, ott lehet az okok között vagy felgyorsíthatja az Alzheimer-kór kialakulását" - mondta Readhead.

A vírus szerepének kiderítése további kutatásokat igényel.

 

Legolvasottabb cikkeink