Hippokratész repcetjére bukkantak

Hatodik században írt orvosi receptekre bukkantak az egyiptomi Szent Katalin-kolostorban a felújítási munkálatok alatt, ezek egyike Hippokratész görög orvos receptjének töredéke - jelentette be szerdán Haled el-Enani egyiptomi műemlékvédelmi miniszter.

A Sínai-félszigeten lévő Szent Katalin-kolostor könyvtárában találtak rá a páratlan kéziratokra. A pergamenre írt kéziratok egyike Hippokratész, az orvostudomány megalapítója egyik receptjének atöredéke, három másik orvosi recept ismeretlen személytől származik.

Az úgynevezett palimpszeszt kódex lapjainak egyikén, egy görög nyelvű recepten orvosi célra használt gyógynövények rajzai láthatók - adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja.

A pergamen egy másik rétegén rábukkantak egy másik szövegre is, amely a Sínai-félszigeti kódex, egy Kr. u. 4. századi nagybetűs görög nyelvű Biblia kéziratát rejti.

Pergamenből a IV. századtól készítenek kódexeket. Mivel jóval tartósabb volt papirusznál, ezért gyakran az eredeti írást lekaparták, hogy újra írhassanak rá. Ez a görög pszáó (súrol) szóból eredő palimpszeszt kódex, más néven codex rescriptus (újra írt).

A papiruszra írt Codex Sinaiticust, amely tartalmazza az Ószövetség nagy részét és az Újszövetséget hiány nélkül Constantin von Tischendorf (1815-1874), a lipcsei egyetem professzora fedezte fel 1844-ben a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban (Egyiptom) tüzelésre váró papírok között. A több mint 430 papiruszlapból álló kódexből 43 fóliót odaadtak neki, és ezt II. Frigyes Ágost szász királynak elvitte ajándékul, majd publikálta is Codex Friderico-Augustanus címmel. Később Tischendorf újabb lapokat szerzett meg a kolostorból és 1862-ben megjelentette a kódex teljes szövegét. Az első világháború után a British Museum vásárolta meg 1933-ban százezer fontért a kódexet a Szovjetuniótól. 1975-ben egy falomlás során a kolostorban újabb töredékek kerültek elő a kódexből.

Számos palimpszeszt kódex található a Szent Katalin-kolostor könyvtárában, ahol hatezer kéziratot őriznek, amelyekből 600-at arabul, görög, etióp, örmény, kopt és szír nyelven írtak. Ezek történelmi, földrajzi és filozófiai művek, a legrégebbi a 4. században íródott.