• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

Hírek 2021.09.18 Forrás: dehir.hu - Magyar Kardiológusok Társasága
Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

Sokszor nem okoz tüneteket vagy panaszokat, általában csak rutinvizsgálat során veszi észre a kivizsgáló orvos.

Világszerte, de különösen hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokot jelentik, ez igaz a pandémiás időszakra is. Emiatt fontos, hogy odafigyeljünk egészségünkre és rendszeresen járjunk kivizsgálásokra is. A szívritmuszavar ugyanis sokszor nem okoz tüneteket vagy panaszokat, általában csak rutinvizsgálat során veszi észre a kivizsgáló orvos. Azonban ha mellkasi fájdalmat, remegést érzünk, légszomjunk van, szapora vagy lassú a szívverésünk, szédülünk, esetleg el is ájulunk, mielőbb forduljunk kardiológushoz. 

Prof. dr. Gellér László egyetemi tanár, a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának elnöke elmondta, a szívritmuszavarok kezelésére nem csak gyógyszeres terápia létezik, sőt, ezeknek egyre nagyobb szerep is jut. A nem gyógyszeres terápiának két útja van. Az egyik a pacemaker terápia, amikor egy szívritmusszabályzó elektronikus eszköz folyamatosan ellenőrzi a szívritmust, és ha túl lassú szívműködést érzékel, képes a megfelelő pulzusszámot biztosítani az elektromos impulzusok leadásával. A másik eljárás a katéterabláció, amely egy speciális beavatkozás egy veszélyes szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció kezelésére. A kezelés során az érrendszeren keresztül juttatják a szívbe a katétereket, ezeknek az eszközöknek a segítségével pedig semlegesíteni tudják a szívben kóros elektromos jeleket adó területeket.

Szívritmusszabályzó beültetése 

Gellér László professzor elmondta, a szívgyógyászatban a ritmuszavarok eszközös kezelésének első lépése a pacemaker terápia megjelenése volt, Magyarországon a hatvanas évektől kezdett elterjedni és a szív lassú ritmuszavarainak kezelésére szolgált. A nyolcvanas években már a szív gyors, életveszélyes ritmuszavarait is tudták terapizálni a defibrillátor pacemakerekkel. 

- 1994 óta Európa élvonalába tartozunk azáltal, hogy a defibrillátor pacemakereket is nagy számban ültetjük be, amelyek nemcsak a szív lassú ritmuszavarait képesek megoldani, hanem az életveszélyes, gyors ritmuszavarokat is. Ezáltal a szívinfarktus utáni hirtelen halál valószínűségét jelentősen lehet csökkenteni – mutatott rá a szakember. 

Gellér László azt mondta, az első pacemakereket egy elektródával a szív egyik üregébe, a jobb kamrába helyezték, az eszköz ezen keresztül ingerelte a szívet. Ezt követően már a kétüregű pacemakerek a jobb pitvarban és a jobb kamrában is elektródával rendelkeztek, így az egészséges szív működéséhez hasonlóan működtette szinkronban a két üreget a pacemaker. A harmadik lépésben az elektróda mellé még egyet helyeztek, ezáltal a szív két kamrája közötti sövényrészt és az oldalsó falat egyszerre tudta ingerelni az eszköz. A következő lépés pedig a miniatürizálás volt. 

A szakember hozzátette, ma már vannak elektróda nélküli pacemakerek, van olyan defibrillátor pacemaker, melyet a mellkason kívül helyeznek el, az elektróda pedig a szegycsont mellé csatlakozik és van egy mostanában fejlődő megoldás is. 

- Azoknál a pácienseknél, ahol nem vagyunk biztosak abban, hogy hosszú távon be kell ültetni a defibrillátor pacemakert, egy speciális mellényt kapnak, melyet ha hordanak, az eszköz képes detektálni a ritmuszavart és amennyiben rosszindulatú ritmuszavar lép fel, meg is tudja szüntetni – mutatott rá. 

Műtéti kezelés katéterablációs rendszerrel 

A másik ága a szívritmuszavarok nem gyógyszeres kezelésének a katéteres abláció, amely rendkívüli fejlődésen ment át az elmúlt 30 évben. A folyamat során speciális elektróda segítségével radiofrekvenciás energiát közölnek a szívizomszövettel, ezáltal roncsolni tudják a ritmuszavar kialakulásáért felelős területet. A következő hatalmas lépés az volt, mikor felfedezték, hogy a leggyakoribb ritmuszavar, a pitvarfibrilláció is gyógyítható katéteres ablációval. Ehhez azonban ismerni kell a szív pitvarának anatómiáját és el kell oda jutni egy speciális módszer segítségével. 

- Ez az a terápia, amivel ma a legnagyobb sikereket érjük el. Ott tartunk, hogy nemcsak a fiataloknál, rohamokban jelentkező ritmuszavarokat, hanem a hosszan, hosszabban tartó, de megszüntethető, illetve a viszonylag régóta – de egy bizonyos időn belül – fennálló pitvarfibrillációkat is kiterjedten lehet ezzel a terápiával gyógyítani – hangsúlyozta Gellér László. 

Hozzátette, ez azért óriási lépés, mert a fiatalok esetében nincs alternatívája ennek a terápiának. Az első beavatkozás sikeraránya a 80-90 százalék is lehet a fiataloknál, akiknél rohamokban jelentkezik a ritmuszavar, de az idősebbeknél hosszabban fennálló ritmuszavar esetében is 60-70 százalék ez az eredmény. A második beavatkozás sikeraránya pedig általában 10-15 százalékkal magasabb, mint az előző, mondta.

Gellér László arról is beszélt, hogy a háromdimenziós elektroanatómiai térképezőrendszerek – amelyek a komplex ablációkat tették lehetővé – és az életveszélyes kamraritmuszavarok ablációja is rendkívüli fejlődést mutató terület. Az egyik legújabb, és a szakember szerint áttörést hozó technika a magas energiájú, rövid időtartamú abláció, melynek során mindössze négy másodpercig ablálnak nagyon magas energiával. 

- Rendkívül hatékonynak tűnik ez a terápia, a beavatkozások időtartamában jócskán egy óra alatt tartunk. Egy pitvarfibrilláció, ami régen kettőtől hat óráig is eltartott, most már a nem a leggyakorlottabb kézben is egy órán belül elvégezhető – mondta. 

A szakember arról is beszélt, hogy bizonyos ritmuszavartípusoknál – elsősorban a kamrai ritmuszavarok súlyos szívelégtelenséggel járó eseteinél – a legvégső megoldás a szívátültetés. 

- Szerencsére rendkívül ritkán van szükség erre a legnehezebb és legkomplikáltabb beavatkozásra, de ez is egy alternatíva abban az esetben, ha a páciens több kritériumnak is megfelel – tette hozzá. 

Gellér László rámutatott, a szívritmuszavar nem gyógyszeres terápiájának mindkét útja hatalmas fejlődésen ment keresztül, és olyan betegségek váltak – nem mindig meggyógyíthatóvá, de – kezelhetővé, melyek korábban nem voltak azok. 

A szakember elmondta, a szívritmuszavar legnagyobb mértékben a középkorú és az idősebb korosztályt érinti, de fiataloknál is előfordulhat. Hozzátette, évente körülbelül 6500 pacemaker-beültetést végeznek Magyarországon, a szívelégtelenséggel kapcsolatos és a gyors ritmuszavar miatti beültetés egyaránt 1000-1500 pácienst érint. Évente körülbelül 4500 ablációt végeznek, ebből 1800-2000 körül van a pitvarfibrilláció ablációk száma. 

Egy nap a szívünk egészségéért 

A Szív Világszövetsége kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, melyhez Magyarország már az első évtől kezdve csatlakozott. A Magyar Kardiológusok Társasága minden év szeptemberének utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságára és a megelőzési módszerekre. 

Ebben az évben a Magyar Kardiológusok Társasága a Testnevelési Egyetemmel közösen szervezi meg a Szívünk Napját szeptember 26-án, vasárnap. Gellér László szerint fontos az, hogy az emberek megértsék: a saját egészségükért ők maguk is felelősek. Ehhez pedig tudniuk kell, hogy Magyarországon nagyon jól működő akut infarktusellátás létezik, ahol hatékonyan tudnak segíteni a szakemberek.  

- Ha tudják, mi a probléma, tudatában vannak bizonyos betegségeknek, tudják, mikor és hogyan kell orvoshoz fordulni, akkor a rendszerbe is korábban csatlakoznak be, hamarabb kapnak ellátást és adott esetben kevesebb maradványtünetük lesz. Nagy jelentősége van a betegek együttműködésének, hiszen a saját életüket tudják jobbá tenni, ha megfelelő időben keresik fel a szakembereket. Ez érvényes a szívritmuszavarokra is: ha tudjuk, hogy erre oda kell figyelnünk, szűrésre kell járnunk, akkor egy időben felfedezett pitvarfibrilláció egy stroke-tól is megmentheti a pácienst a megfelelő időben megvalósított terápia esetén – hangsúlyozta. 

A Szívünk Napja a Magyar Kardiológusok Társaságának legnagyobb olyan eseménye, ahol a lakosság széles körét várják többek között érdekes előadásokkal, beszélgetésekkel, ahol a szív- és érrendszeri betegségek tüneteiről, megelőzéséről, lehetséges kezeléséről kaphatnak információt. Az oktató jelleg mellett pedig szűrővizsgálatokat is végeznek: a vérnyomásmérés mellett a vérzsír- és a vércukorszinteket is megmérethetik az érdeklődők, de lesz érszűkület- és EKG-vizsgálat, továbbá idén speciális érultrahangszűrésre is lesz lehetőség. 

Az interjút készítette:Mikula Szilvia, Dehir.hu

Legolvasottabb cikkeink