Hogyan lesz valakiből gyógyszerfelíró gyógyszerész?

Végzett gyógyszerészként számos karrierút áll a frissdiplomás előtt: kipróbálhatja magát patikusként, kutatóként, nagy gyógyszercégek munkatársaként, de akár még a parfümiparban is kiköthet. Vajda Viktóriát (lásd portréfotónk), aki a pécsi gyógyszerészképzésben szerzett diplomát, izgalmas és Magyarországon nem ismert karrierútra vitte a végzettsége: gyógyszerfelírási joggal rendelkező gyógyszerészként dolgozik a dél-angliai Portsmouth egyik rendelőjében, valamint patikusként a londoni olimpiai faluban is tevékenykedett. Mi szükséges ahhoz, hogy recepteket írhasson egy gyógyszerész, hogy saját hatáskörben módosíthasson a dózisokon, milyen különbségek vannak a magyar és az angol gyógyszertári rendszer között – ezekről a kérdésekről beszélgetett a PTE gyógyszerész alumnijával a gytk.pte.hu portál.

Viktória 2006-ban diplomázott a PTE ÁOK gyógyszerész szakán. Az egyetemről egy követően közforgalmú gyógyszertárba került, ahol 2010-ig dolgozott patikavezetőként. Ez idő tájt találkozott az Boots UK gyógyszertárlánc által kínált lehetőséggel: európai gyógyszerészeket toboroztak angliai munkavégzésre.

- Az eredeti tervem az volt, hogy amennyiben sikerrel pályázok az állásra, eltöltök néhány évet Angliában, ez idő alatt pedig külföldi munkatapasztalatra és idegen nyelvi közegben szerzett angoltudásra is szert teszek – mesélte.

– 2010-től 2018-ig közforgalmi patikákban dolgoztam, több nagy láncot is megjártam, tudatosan kerestem az újabb lehetőségeket, az újabb tapasztalatokat. A 2012-es év különösen izgalmas volt. Ebben az évben zajlott a londoni olimpia, a lánc, ahol aktuálisan dolgoztam, a LloydsPharmacy pedig kihelyezett patikát üzemeltetett az olimpiai faluban, én pedig az ötkarikás játékok idejére itt kaptam munkát – mondta a Pécsett végzett gyógyszerész, akinek néhány éve vett újabb fordulatot a karrierje.

- Mindig kerestem valami újat, mindig kutattam, milyen lehetőségek kínálkoznak. 2018-ban újfajta, államilag támogatott posztgraduális képzés indult Angliában. Ennek keretében olyan, gyógyszerfelírási joggal rendelkező gyógyszerészeket képeztek ki, akik szaktudásukkal, valamint az új ismeretanyag birtokában hozzájuk allokálható feladatokkal hatékonyan tudják támogatni a háziorvosok munkáját a rendelőkben. A rendelők támogatás keretében gyógyszerészeket vehettek fel, viszont csak olyanokat, akik teljesítették az előírt kétéves képzést. Beadtam a jelentkezésem, tetszett, hogy ismét használhattam a korábban megszerzett klinikai tudást. A képzést sikerrel teljesítettem, így jelenleg egy portsmouth-i rendelőben gyógyszerfelírási joggal bíró gyógyszerészként dolgozom.

Mint az Vajda Viktória elmondásából kiderült, az angol és a magyar egészségügyi rendszer működése markánsan eltér egymástól. Angliában az olyan gyógyszereket, melyeket állandóan, hosszú időn át szednek a betegek (például vérnyomáscsökkentő, pajzsmirigy gyógyszer), azokat egyszerűen, az orvossal való találkozás nélkül fel lehet íratni fél vagy egy évig, a receptet az orvos már előkészítve kapja meg, és csak szignóznia kell. Korábban, ha valaki kijött a kórházból, leletét a háziorvos dolgozta fel. Ő foglalkozott a gyógyszerezéssel is, illetve előfordult, hogy ezt a feladatot kiadták egy klinikumon kívüli munkatársnak.

Az orvos ideje ugyanakkor véges, neki elsődleges feladata a bajok diagnosztizálása, a kezelés meghatározása, sokszor mindössze 10 perces időpontja van nála egy-egy betegnek, amit eredményesen kell kihasználni. A gyógyszerfelíró orvos ezt a feszített folyamatot teszi dinamikusabbá: szaktudásuknak köszönhetően bizonyos határokig saját hatáskörben járhatnak el a szükséges gyógyszerek felírása (miután megkapták a javasolt hatóanyagot és annak mennyiségét), valamint akár ezen dózisok módosítása terén. Az orvosok inkább akut esetek látnak el, a hosszú távú betegkövetés a gyógyszerek aspektusából átkerül a gyógyszerészekhez.

- A képzés során specializálódni kellett, az orvosi ellátás valamely területére fókuszálva. Én vérnyomáskezelésre koncentráltam. Tanulmányaim során szakmai kritériumoknak megfelelő gyógyszerterveket kellett készíteni, pácienseket vizsgáltunk, esettanulmányokat írtunk. A kétéves képzés során mindenki, aki orvosi rendelőben szeretett volna gyógyszerészként dolgozni, ugyanazt a képzést kapta, mivel mindenki más szakmai háttérrel (patikából, kutatásból). Erre épült rá egy féléves extra képzés, melynek eredményeként, annak sikeres teljesítésével megszereztük a receptfelírási gyógyszerészi jogot – mesélte a Pécsett végzett gyógyszerész.

És hogy mit is jelent mindez a gyakorlatban? Míg Magyarországon úgymond márkaneveken futnak a gyógyszerek (gondoljunk csak például bármilyen fájdalomcsillapító reklámjára, terméknevekkel találkozunk), Angliában hatóanyag alapú gyógyszerfelírás zajlik. Azaz csak azt adják meg, hogy a páciensnek milyen és mekkora dózisú hatóanyagot kell szedni, hogy az pontosan melyik gyógyszertár terméke, azt már nem, az a gyógyszerész feladata.

Amennyiben valami hiánycikk, alternatívát kell keresni, ha egy kórház olyan gyógyszer felírását kéri, ami az érvényben lévő szabályozás tükrében nem lehetséges, szintén javasolniuk kell egy másik megoldást. A hosszú távú gyógyszerszedőknél félévente, évente felül kell vizsgálni a dózisokat, szükség esetén laborvizsgálatot előírni, és az új eredmények függvényében vagy nem változtatni az eddigi gyakorlaton, vagy új adagot, esetleg más gyógyszert javasolni – ezek is a gyógyszerfelírási joggal rendelkező gyógyszerész feladatkörei.

Az új rendszer, amiben Vajda Viktória is dolgozik, egy felmerült igényre adott válaszként alakult ki az angol állam támogatásával. Mostanra ezt bővítették is: 2-3 orvosi rendelő kooperál egymással a hatékonyabb betegellátás érdekében.  

- Minden orvosi rendelőnek vannak sajátosságai. Próbáljuk a jó gyakorlatokat kiemelni és azokat minél több helyen implementálni. Gyógyszerészként bent ülök a rendelőben, de nem egy légtérben az orvossal. Mint gyógyszerész, bizonyos aspektusból mélyebb ismereteink vannak a gyógyszerhasználat terén, mint az orvosoknak, illetve azt is tudjuk, hogy melyik gyógyszerhez milyen vérvétel szükséges, milyen vérképet kell nézni – mondta Viktória, aki szerint hazánkban is lenne létjogosultsága egy, az angolhoz hasonló rendszernek.

- Mikor hazajövök és ránézek a szüleim gyógyszereire, felmerül bennem a kérdés, hogy például mikor küldték el őket utoljára vérvételre, mikor néztek nekik koleszterint, veseműködést. Ugyanis vannak olyan gyógyszerek, melyeket például veseműködés-csökkenéskor redukálni kellene. Az angol rendszer lényege, hogy az állandó gyógyszerek felírása könnyebb, nem igényel orvosi hatáskört, ugyanakkor bizonyos idő után felülvizsgálják, hogy továbbra is optimális-e az adag, anélkül nem lehet megújítani a felírást. Ha valaki cukorbeteg, akkor évente meg kell vizsgálni, ha vérhígítót szed, elküldjük vérvételre. Mi előkészítjük nekik a szükséges vizsgálatokat, illetve javasoljuk, hogy a friss eredmények tükrében foglaljanak egy gyógyszerellenőrzési időpontot. Itt az orvos áttekinti kapott értékeket. Ha minden úgy van, ahogy kellene, akkor változtatás nélkül folytatódik a korábbi gyakorlat. Amennyiben viszont valamely eredmény változást indokolhat, az orvos ezt jelzi nekünk, gyógyszerfelíró gyógyszerészeknek, amit aztán átbeszélünk a beteggel.

- Vegyünk egy konkrét példát: ha valakinek jók a vérvételi eredményei, de a vérnyomása magasabb a kelleténél, saját hatáskörben meg tudom nézni, hogy mi lehet ennek az oka. Ha esetleg szed gyógyszert magas vérnyomásra, változtathatok a dózison, ha nincs, akkor írhatok neki. Ezt követően megújítjuk a receptkérelmét, melyet egy bizonyos ideig ismét automatikusan kérhet. Kompetens vagyok bizonyos betegségek esetén a gyógyszerek esetleges mellékhatásának kérdésében is, ha felmerül ilyen, az orvos bevonása nélkül javasolhatok alternatívát.

A teljes beszélgetés a gytk.pte.hu oldalon olvasható.