Hol a forrás az egészségügyi kutatáshoz?

„A hazai vagy nemzetközi gyógyszercégektől és gyártóktól független egészségügyi kutatóbázisok és spin-off cégek fejlesztési forrásai meglehetősen limitáltak" - mondja Bognár Eszter, a koszorúér-problémák kezelésére alkalmas stenteket bevizsgáló, és hazai eszközt is fejlesztő BME Stent Munkacsoport vezetője. Míg a nagy gyártók K+F kiadásaikra képesek jelentős forrásokat csoportosítani, addig a kis cégek, egyetemi kutatóműhelyek szinte csak külső anyagi erőre támaszkodhatnak. Az elérhető források köre pedig meglehetősen szűkös.

Vállalati partnerre ezek a cégek csak nagyon korlátos körben számíthatnak, a nagy magántőke- , vagy k ockázatitőke-befektető alapok számára pedig a korai fázisban lévő hazai cégek nem jelentenek igazi potenciált, a kezdeti fázisban a banki finanszírozás is szinte teljesen kizárt.

Mindezek okán hatalmas várakozás mellett robbantak be a területre a dedikáltan innovatív fókuszú célpontokat és vállalati partnereket kereső, Jeremie forrást felhasználó alapkezelők. Az elmúlt években elindult program részeként eddig két hullámban tőkéhez jutó és alapokat indító 18 szereplő révén több mint 80 milliárd forintnyi forrás kerülhet kihelyezésre a magvető, induló, illetve növekedési fázisban lévő vállalkozások, köztük az egészségügyi területén újító és fejlesztést végző társaságok körében.

A Jeremie alapkezelők az eddigi tapasztalatok szerint valóban keresik is az ígéretes, globális potenciállal rendelkező egészségügyi kutatócégeket. Az első sikeres, nemzetközi szinten is ígéretes befektetésből már eredményesen ki is szállt az egyik alapkezelő, de ezek a befektetések jellemzően már előrehaladottabb fázis meglétét, így gyorsabb megtérülést feltételeznek.

Az egészségügyi területen kutatók számára a pénzszerzés másik jelentős terepe az európai uniós források, pályázatok által biztosított keret. 2012-ben a biotechnológia, az egészségügyi kutatás, valamint a kapcsolódó tevékenységek területén az EU közel 1 milliárd eurót különített el a gyógyszerfejlesztési folyamatok, illetve a jelentősebb betegségek elleni küzdelem terén folytatott uniós és nemzetközi szintű kutatások tökéletesítésére. Magyarország a jelenlegi európai költségvetési ciklusban pedig közel 487 milliárd forintot fordíthat az egészségügyhöz kapcsolódó terület ek fejle sztésére.

Ugyanakkor az is jól látható, hogy a különböző alprogramok révén a rendszerbe kerülő friss forrás túlnyomó része ebben a ciklusban intézményfejlesztési célokat szolgált, amelyre a hazai egészségügyi infrastruktúra állapotát tekintve szükség is volt, de így a források minimális hányada kerülhetett csak az innovátor cégekhez. „Az innovatív egészségügyi kutatóműhelyekből kinövő társaságok aktivitásának pedig a gazdaságélénkítő hatása sem elhanyagolható. Fejlődésük perspektívát tud adni a hazai szürkeállomány foglalkoztatásához és hosszú távú megőrzéséhez" - mondja Bognár Eszter.

A jelenlegi pályázati ciklusban is van még lehetőség a kutatóműhelyek és cégek számára, hiszen a még fel nem használt EU-pénzek kiírása is folyamatosan zajlik, a jelenlegi hétéves periódusban rendelkezésre álló 487 milliárd forintos összegből már 339,4 milliárd forintnyi támogatás sorsa eldőlt ugyan, de közel 140 milliárd értékű forrás kiírása még előttünk áll.

A következő európai ciklus során Magyarország egészségügyi területre fordítható keretösszege szűkül, hiszen az eddigi tervek szerint a központi forrásokból 90 milliárd forintot fordíthatunk majd dedikáltan egészségügyi célú pályázatokra, amely jóval szerényebb lehetőségeket jelenthet az ágazat számára. Ugyanakkor a terület fejlesztéséhez kapcsolódó prioritások is változnak, az EU célkitűzései szerint az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése és a közegészségügy nagyobb hangsúlyt kap majd.

Prioritást élvez a megelőzés, a kockázati tényezők csökkentése, a magyar szakterület elképzelései pedig a népegészségügyre fókuszálnának, alkalmassá tennék az egészségügyi intézményrendszert a legfontosabb népegészségügyi kihívások kezelésére. „Mindez azt is jelentheti, hogy az infrastruktúra javítása és felzárkóztatása mellett a humán oldalra, az informatikai alapú és alkalmazott kutatási területek számára is elérhetővé válnak majd a pályázati források" – véli Bognár Eszter.