20 fok felett ötfokonként tíz százalékkal nő a halálozás a kardiovaszkuláris és a krónikus légzőszervi betegeknél is.
A hőségben fontos a folyadék, az elektrolitok pótlása és a test, valamint a környezet hűtése - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Szentes Tamás azt mondta, a rendszeres zuhanyozás, mosdás, lehetőség szerint fürdés segítheti a testhőmérséklet megfelelő csökkentését.
A szabadvízi strandok vízminőségéről az oki.antsz.hu oldalon érhetőek el adatok. A medencés fürdőket is megfelelően kell igénybe venni, nem szabad felhevült testtel hirtelen a vízbe menni, vagy alkoholos befolyásoltság alatt úszni - szögezte le.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az emberek több mint húsz százaléka semmit nem tesz a hőmérséklet-emelkedés okozta negatív hatások kiküszöböléséért. Ez az arány a fokozottan veszélyeztetett 65 év felettiek körében pedig már huszonöt százalék - közölte.
A környezeti tényezők jelentősen befolyásolják a megbetegedéseket, rossz hatással lehetnek a nagyobb kockázatnak kitett emberekre, így például a cukorbetegekre, a kardiovaszkuláris és a krónikus légúti megbetegedésben szenvedőkre, a vesebetegekre, a mentális betegekre, a gyermekekre, az idősekre, a szociálisan elszigeteltekre, a várandósokra és a hajléktalanokra is.
A legmelegebb napokon szignifikánsan többen halnak meg, 20 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet felett ötfokonként tíz százalékkal nő a halálozás a kardiovaszkuláris és a krónikus légzőszervi megbetegedéseknél egyaránt - ismertette.
Szentes Tamás a munkahelyi kockázatokról is beszélt: ilyen, ha valaki a szabadban dolgozik, nehéz fizikai munkát végez, vagy olyan védőruhát kell viselnie, amely gátolja a párologtatást, a hőleadást.
A hőség különböző kórállapotok kialakulásához vezethet, amelyekre gondolni kell - emelte ki. Megemlítette a napszúrást, a hőstresszt és a hőgutát, amely már életveszélyes, olyankor ugyanis a 40 fokot is meghaladhatja a testhőmérséklet - nyomatékosította, majd felhívta a figyelmet a személyes felelősségre.
Az elmúlt napokban meg lehetett figyelni, hogy az állam megfelelően gondoskodik a polgárairól. A MÁV vizet oszt bizonyos vasútállomásokon: Budapesten a Déli, a Nyugati és a Keleti pályaudvaron, továbbá más nagyvárosokban, a többi között Szegeden, Nyíregyházán, Debrecenben, Miskolcon és Győrben. Hasonlóképpen jár el a Volánbusz és a Fővárosi Vízművek is - tette hozzá.
Kijelentette: a munkaügyi hatóság igyekszik rászorítani a munkáltatókat arra, hogy kellőképpen biztonságos környezetet, pihenőidőt, védőitalt és hűtést biztosítsanak a munkavállalóknak.
A hőséggel kapcsolatos tisztifőorvosi rendszer háromfokozatú - ismertette. Az első a figyelmeztető jelzés, ilyet akkor adnak ki, amikor egy nap 25 fok fölé emelkedik a napi átlaghőmérséklet. Utána a hőségriasztás következik, amikor három egymást követő napon magasabb 25 foknál az átlaghőmérséklet. A hármas, legmagasabb fokozat pedig a riadókészültség, ha az átlaghőmérséklet három egymást követő napon meghaladja a 27 fokot.
Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár azt mondta, munkahelyeken, zárt terekben hőség idején nagyon jótékony a légkondicionáló berendezések hatása. Megjegyezte, hogy ha a közösségi közlekedés járművein vannak ilyen készülékek, megfelelően alkalmazni is kell őket, és a karbantartásukra szintén oda kell figyelni - fűzte hozzá.
Szentes Tamás arról is beszélt, hogy a csapvíz mindenki számára elegendő mennyiségben hozzáférhető Magyarországon, és mivel az ivóvíz jó minőségű, ennek kihasználására biztatott.
Korábban a helyettes államtitkár az egész országra hőségriadót rendelt el, keddtől péntek éjfélig.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdai előrejelzése szerint az ország nagy részén derült vagy gyengén felhős, napos idő lesz. A nappali maximumok várhatóan 34-38 fok között alakulnak, késő estére 22-28 fok közé hűl le a levegő.