• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Húszéves lett a nemzeti stroke program

Hírek Forrás: MTI

Az elmúlt húsz évben jelentős eredményeket értek el a stroke kezelésében, azonban vannak e téren még tennivalók.

A jubileum alkalmából rendezett szakmai konferencia után tartott pénteki sajtótájékoztatón Nagy Zoltán, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) főigazgatója kiemelte, a kezdetekben négy célkitűzés szerepelt a programban; a prevenció megszervezése, a lakosság felvilágosítása, az orvosok továbbképzése és a stroke központok kialakítása.

Ezek a célok az évek alatt megvalósultak, a különböző agyi vérellátási katasztrófák gyakorisága jelentősen csökkent, ugyanakkor a fiatal lakosság körében a stroke előfordulása rendkívül magas, három-négyszerese a nyugat-európainak.

A betegutak viszonylag megszervezettek, de még mindig vannak késedelmek az akut ellátás területén - jelezte Nagy Zoltán, hozzátéve, a mentőszolgálat és a fogadó osztályok működését javítani kell, és szükséges egy úgynevezett stroke regiszter elindítása, fenntartása, továbbá az előrelépéshez bizonyos finanszírozási módosításokra is szükség lenne.

Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke egy adatbázist ismertetve azt mondta, összehasonlítva Budapest egyik jómódú és egyik legszegényebb területét, azt tapasztalták, hogy a szegényebb régiókban a stroke mintegy hét évvel korábban jelentkezik, és a két kerület életmódbeli kockázati tényezőiben is jelentős különbségek vannak az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a nem kezelt magas vérnyomás tekintetében.

Csiba László, a Debreceni Neurológiai Klinika igazgatója arról beszélt, hogy a stroke ellátásában az időtényező a legfontosabb. Lehetőség szerint olyan helyre kell vinni a beteget, ahol egyből el tudják kezdeni a kezelést. Egy új amerikai irányelv szerint a kórházba érkezéstől számítva hatvan perc elteltével el kell kezdeni valamilyen kezelést.

Harcos Péter, a Szent Imre Kórház neurológus szaktanácsadó főorvosa is azt emelte ki, hogy nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a lehető leghamarabb el kell kezdeni a terápiát. Mint mondta, a késedelem oka leginkább az, hogy a lakosság többsége nincs tisztában a stroke tüneteivel, ezért a laikusok tájékoztatása is fontos feladat.