Így adózunk a jövő esztendőben

A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek az adótörvényeket módosító javaslatait. Ezek értelmében általános szabállyá válna, hogy az adózónak semmilyen eljáráshoz nem kell adóigazolást, vagy együttes adóigazolást kérnie, ha az adóhatóság köztartozásmentes adatbázisában szerepel.

Az adminisztrációcsökkentési program keretében egyszerűsítenék az adóhatósági igazolások kiállításának szabályait. A javaslat szerint az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökkenne.

Emellett a kormány egyszerűsítené a fizetési könnyítés és adómérséklés szabályait is. Fizetési könnyítés, adómérséklés kérése esetén, ha az adózó szerepel a minősített adózói adatbázisban és a kérelem benyújtásával együtt kéri a sürgősségi eljárásban való elbírálást, annak határideje 30-ról 15 napra csökken.

A javaslat tágítaná az automatikus fizetési könnyítés korlátait a személyi jövedelemadónál, a kérelemmel érintett tartozás maximális mértéke 100 ezerről 150 ezerre nőne, az automatikus fizetési könnyítés részleteit pedig nem 4, hanem 6 egyenlő részletben kellene megfizetni.

A különböző adófizetési kötelezettségek egyetlen utalással való megfizetésének lehetőségét is tartalmazza a javaslat, a részlet szabályokat rendeleti szint fogja tartalmazni.

Változik az adózókkal szembeni méltányos joggyakorlás szabályozása. Eszerint például a végrehajtási eljárás egy alkalommal az adózó megalapozott kérelmére is felfüggeszthetővé válna. A végrehajtás felfüggesztése esetén a már folyamatban lévő azonnali beszedési megbízás alapján sem lenne végrehajtás foganatosítható.

A kormány az alapvető jogok biztosának észrevétele alapján javasolja, hogy fizetési könnyítés, mérséklés engedélyezése esetén az arra vonatkozó határozat meghozatalát követően a végrehatás az érintett tartozás tekintetében ne legyen folytatható.

Az adózók védelmében rövidülnek az önkormányzati adóslisták. A kormány a helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában 10 ezer forintról 100 ezer forintra, magánszemélyek esetén 5 ezer forintról 50 ezer forintra javasolja emelni a közzétételt megalapozó értékhatárt. Emellett közzétételre csak a már 90 napja fennálló tartozás tekintetében kerülhetne sor, határozattal megállapított adótartozás esetén csak akkor, ha az jogerőre emelkedett és bíróság nem helyezte azt hatályon kívül.

Kivezetik a szuperbruttót

Jövőre megszűnik a szuperbruttósítás, bővül a munkahelyi étkeztetés támogatása, adómentes lesz a kockázati biztosítás munkáltató által fizetett díja, emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege és változnak a társasági adó szabályai.

Egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A tárca hangsúlyozza, hogy a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.

A kormány javaslata szerint 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étkezőhely külsős személyek számára is nyitva áll. Ezáltal az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12 500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen, havonta.

Adómentes lenne a kockázati biztosítás - vagyis az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs - munkáltató által fizetett díja, de a megtakarítási típusú biztosításoknál a biztosítás munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adókötelessé válik.

A javaslat kezdeményezi azt is, hogy a munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja ne a magánszemély jövedelmeként adózzon, hanem azután a munkáltató teljesítse az adókötelezettséget.

2013-tól a javaslat szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon.

Emelkedne az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, vagyis a nem biztosítottak - például a nagykorú eltartottak - által fizetendő járulék az infláció mértékével, havi 6390 forintról 6660 forintra nő - áll a javaslatban.

Változna a társasági adó is annak érdekében, hogy a könnyebb legyen a vállalkozások adózása. Bővítenék például a bejelentett immateriális jószágok - például szabadalom, üzleti titok, védjegy - fogalmát, és ezek értékesítésének nyeresége adómentességet élvezne. A javaslat szerint ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.
Az adózónak emellett be kellene jelentenie az adópolitikáért felelős miniszternek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének időpontját, de ez nem jelentene plusz adminisztrációs terhet az érintetteknek.

A javaslat szerint a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek támogatói, a támogatott előadó-művészeti szervezet jegybevételének 80 százalékáig társasági adókedvezményt vehetnének igénybe, és tartalmazza a javaslat azt is, hogy a korábban kötött tartós adományozási szerződés is csökkentené az adóalapot.

A kormány a javaslattal megteremtené a jogszabályi hátterét egy, a Magyar Államkincstár által üzemeltetett, országos, helyi adózatási információkat tartalmazó adatbázisnak. A 2013. január 1-jétől működő havonta frissülő adatbázis valamennyi önkormányzat vonatkozásában tartalmazná a településen működtetett helyi adónemekre vonatkozó, az adóalanyok számára fontos adózási információkat, és naprakészen tartalmazná az egyes adóhatóságok elérhetőségi információit is. A javaslat szerint a kincstári adatbázis adatokkal történő feltöltése az önkormányzati adóhatóságok kötelezettsége.

Az adózók tájékoztatása hatékonyságának javítását célozza az a javaslat is, amely előírja az önkormányzatok számára, hogy a kincstár felé történő adatszolgáltatással egyidejűleg saját honlapjukon közzé kell tenniük valamennyi egységes szerkezetbe foglalt helyi adórendeletet, bevallási nyomtatványt és elérhetőségi információt.

Az áfa szabályok is változnak

A külföldön, hosszú távra bérelt autó áfáját Magyarországon kell megfizetni. Aki Szlovákiában bérel hosszú távra autót, de a lakóhelye Magyarországon van, annak a bérleti díj után az áfát a magyar adókulcs szerint kell megfizetnie - ezzel a példával illusztrálja az áfa-fizetés helyének a módosítását a javaslat.

Az elektronikus számla formátumát a jövő évtől az adózó határozza meg - a tartalmát továbbra is a törvény írja elő. Így a számla lehet akár egy e-mail, pdf formátumú melléklete is. A hitelességet, és a megőrzést azonban minden formátumban biztosítani kell.

Szintén új az áfa-törvényben az a javaslat, hogy az üzletrész átruházása után nem kell forgalmi adót fizetni. A vevőre az áfa-fizetés - időlegesen - nagy terhet ró, viszont az adóhatóságtól visszakapja. Ezért egyszerűbb, ha meg sem kell fizetnie azt.

Átalakul az illeték-kulcsrendszer

Az illetéktörvény módosítása január elsejével jelentős változásokat hoz egyebek mellett az illeték-kulcsrendszer átalakulásával, és az illetékmentességi rendszer kiszélesedésével.

Az Országgyűlésnek benyújtott előterjesztés az öröklési és ajándékozási illeték nemekben alkalmazott 18-18 adókulcs helyett két illetékkulcs bevezetését javasolja. A javaslat elfogadása esetén az általános illetékmérték 18 százalék, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes mérték 9 százalék lenne.

Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak. A kormány javaslata szerint az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése - annak (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül - mentesülne a vagyonszerzési illetékek alól.

A jelenlegi öröklési illetékrendelkezések értelmében az özvegy kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének első 20 millió forintjáig mentesül az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének és használatának megszerzésénél biztosított illetékmentesség mellett. A kormány kiterjesztené az özvegyek öröklésére az egyenes ági rokonokat megillető értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozást. A dokumentum szerint ugyanis az új polgári törvénykönyv koncepciója alapján a túlélő házastárs öröklési szabályai markánsan megváltoznak.

A kormány egykulcsossá alakítaná a visszterhes vagyonszerzések esetében a korábbi két kulcsos (4 millió forintig 2 százalék, felette 4) rendszert. Az illeték általános mértéke 4 százalék lenne.

Az előterjesztés szerint a kormány javasolja az úgynevezett negatív illetékalap után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség megszűntetését is. Jelenleg ugyanis a magánszemély vevőnek akkor is keletkezik illetékfizetési kötelezettsége a cserét pótló vétel kedvezményének alkalmazása során, ha az értékesített lakás forgalmi értékéhez képest alacsonyabb értékű lakást vásárolt.

Tekintve, hogy jellemzően a devizahitel-adósok vásárolnak a korábbi lakásukhoz képest kisebb forgalmi értékű lakást, az illetékmentesség bevezetése a devizahitel-adósok helyzetének könnyítését is szolgálná - áll a dokumentumban.

A javaslat szerint a 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kellene megfizetniük, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja a 15 millió forintot.