Így hat az internet a gyermekeinkre

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) október 19-én negyedik alkalommal rendezte meg az Európai Unió „Safer Internet Program" (SIP) keretében „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra" című nemzetközi konferenciát. Az idei rendezvény kiemelt témái a szexting, a pedofília és a gyűlöletbeszéd voltak.

A rendezvényen a gyermekek és fiatalok online biztonságával kapcsolatos kérdésekről, kiemelten a szextingről, a pedofíliáról és a gyűlöletbeszédről, a magánélet védelméről, a családnak, az iskolának, a médiának a tudatosításban betöltött szerepéről, új online trendekről és a közösségi média szerepéről hangzottak el előadások.

A témák aktualitását mutatja, hogy több mint 250-en hallgatták az előadásokat: egyetemi oktatók, hallgatók, szakemberek az oktatás, a média, a kormányzat, az ipar és a civil szféra területéről. A nap folyamán huszonkettő előadás hangzott el, négy előadó érkezett külföldről (Lengyelország, Románia, Egyesült Királyság). A konferencia online követhető volt a www.gyermekmento.hu és a www.saferinternet.hu honlapokon, ahonnan hamarosan letölthető lesz az összes videó.

Dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke fontosnak tartotta felhívni mind a gyerek, mind a felnőtt felhasználók figyelmét,  mennyire oda kell figyelni, hogy milyen tartalmakat osztanak meg magukról és másokról, hisz a világhálón mindig akadnak, akik visszaélhetnek ezekkel az adatokkal.

Az internetes pornóval az X, Y, Z generáció tagjai már gyermekkorukban jó eséllyel találkoznak. Európai adatok szerint a 7-10 éves korosztály 3. leggyakoribb keresőszava a ’pornó’, azonban gyerekek ezen felül kéretlen tartalomként is "belefutnak" explicit szexuális tartalmakba, hívta fel a figyelmet dr. Gyurkó Szilvi, a Hintalovon Alapítvány kuratóriumi elnöke Mindennek a hatása a testképre, az énképre, az önkifejezésre és a szexualitásra egyértelműen negatív. Ezt megelőzendő, az előadás az online szexedukáció fontosságát emelte ki, valamint a neten elérhető biztonságos, szexualitással összefüggő tartalmak iránti igényt.

Dr. Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének igazgatója "Gyűlölök és szeretek – szélsőséges online érzelmek" című előadásában arról beszélt, hogy a digitális közelség egyik jellemzője a szélsőségesség: az intenzív, felnagyított érzelmek kommunikációja. A személyiséget az online térben a személyesség helyettesíti, hozza létre. A személyesség pedig sodró, végletes érzelmekkel körvonalazható legjobban az információs zajban. Gyorsabban szeretünk, azonnal gyűlölünk. Kérdés, hova vezet az érzelmek extrémizmusa, a stílus radikalizálódása - ez fontos kihívása lesz a 3.0 világának.

Sterner Zoltán, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat biztonságosinternet-oktatója "Bosszúpornó, megalázás és megfélemlítés az interneten" című előadásában kitért arra, hogy a bosszúpornó szexuális jellegű tartalom, melyet nyilvánosan megosztanak online felületeken az egyén hozzájárulása nélkül, azzal a szándékkal, hogy megszégyenítsék vagy zavarba hozzák az illetőt. Az utóbbi években „divattá" vált az intim fotók és videók bosszúból történő közzététele a világhálón. Nem meglepő adat, hogy az áldozatok 90 százaléka nő. Előfordul, hogy az áldozat teljesen megváltoztatni kényszerül az addigi életét, hogy minimalizálja a bosszúpornó hatásait. Munkahelyet vált, kimarad az iskolából, elköltözik, rejtőzködik stb., hogy elkerülje a további szexuális zaklatást.

A legnagyobb informatikai cégek saját kezükbe vették a probléma megoldását. A két keresőóriást (Google és Bing) működtető vállalatok, a Google és a Microsoft, valamint a legnagyobb közösségi hálózatokat üzemeltető cégek, a Facebook és a Twitter, ígéretet tettek a bosszúpornó elleni küzdelemre. Magyarországon az ilyen típusú bűncselekményeknek nincs önálló büntetőjogi minősítése és konkrét statisztika sem áll rendelkezésre. Az előadás végén Sterner Zoltán azt javasolta, hogy amennyiben egy párkapcsolat nem bírja ki az idő próbáját, és a partnerek szakítanak, érdemes eltüntetni minden olyan képet és videót, amely később kellemetlenül érintheti magát a felhasználót.

A konferencia egyik utolsó előadójaként Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője a "Szexting tizenéves korban - Miért népszerű, mik a veszélyei és mi a felnőttek felelőssége a témában" című előadásában kitért arra, hogy a tizenévesek közösségi életének egyre nagyobb szelete zajlik az online térben. Az elmúlt évtizedben az internetes felületek jelentősen megváltoztatták mindazt, amit ismerkedésről, önkifejezésről, kapcsolatokról és intimitásról gondolunk. Akárcsak az online ismerkedés, az erotikus tartalmú képek, üzenetek küldése-fogadása is a fiatal generációk életének részévé vált. Előadásában kitért arra, hogy a szexting jelensége hogyan függ össze a serdülőkor normatív krízisével, az identitás alakulásával, a változó testképpel. Leginkább ezen keresztül lehet megérteni a tizenévesek motivációit, és megtalálni azokat az utakat, ahol a felnőttek tehetnek a szextinggel összefüggő veszélyek megelőzésért és a már elszenvedett rossz élmények kezeléséért.

A konferencia az Európai Kiberbiztonsági Hónap kampány programsorozatába illeszkedik.