Így írta felül a járvány a megszokott piaci folyamatokat

A COVID-19 járványhelyzetre is igaz az a megközelítés, hogy válsághelyzetben a társadalmi viszonyok, intézményi adottságok meghatározott magatartási formákat, gazdasági szabályosságokat, normákat szülnek. Ezeket nem lehet állami elhatározással hatályon kívül helyezni. A tudatos cselekvésnek ugyanakkor széles tere van, egyes tendenciák felerősíthetők vagy gyengíthetők, az alkalmazkodás súrlódása csökkenthető, továbbá egyes adottságok nem örökérvényűek, aktívan megváltoztathatók - vonták le a következtetést az ÁSZ elemzői a járványhelyzet áttekintése során.

Mint írták, a COVID-19 világjárvány időszakában Magyarország jelentős erőfeszítéseket tett a védekezőeszközök piacán az ország kitettségének csökkentése, illetve a lakosság védelme érdekében – világítanak rá az Állami Számvevőszék elemzői. A szakértők rámutatnak: a pandémia kiváltotta rendkívüli piaci helyzetben természetesen nem a megszokott piaci mechanizmusok érvényesültek. A megváltozott körülmények miatt gyors és rugalmas alkalmazkodásra volt szükség az eladói és a vevői oldalon egyaránt, a „szabályozó állam" pedig kellő aktivitással és kockázatvállalással lehetett képes a szükséglet alapú ellátást biztosítani, ezzel a járvány okozta társadalmi költségeket csökkenteni. Az ÁSZ elemzői rámutatnak: egy rendkívüli helyzetben az emberi életek védelme az elsődleges cél, ami felülírhatja az általános szabályokat. Az ÁSZ szakértői közgazdasági megközelítésben, közérthetően mutatják be a megváltozott piaci körülményeket és a kapcsolódó piacgazdasági mechanizmusokat.

A COVID-19 néven ismertté vált vírus okozta világjárvány az elmúlt több mint egy évben jelentős hatással volt a társadalmi és a gazdasági folyamatokra. A vírus eddigi három hullámának időszakában hozott döntések megváltoztatták az emberek életmódját, a biztonságra törekvés és a védekező eszközökhöz történő hozzáférés szempontjai elsődlegessé váltak. Az emberi életek védelme érdekében a legfontosabb feladat a védekezéshez szükséges alapvető termékekből a hirtelen megnövekedett kereslethez az elegendő mennyiség biztosítása volt, ezt követte a gazdaság és a munkahelyek megvédése.

A járvány kitörésével a világon szinte mindenhol ugyanabban az időben jelentek meg az igények ugyanazon védekezőeszközök iránt – mutatnak rá az ÁSZ elemzői. Ez a korábbi időszak kínálati piacával szemben teljesen új helyzetet teremtett. Az elemzett – 2019. negyedik negyedévtől 2021. első negyedévét lefedő – időszakban a maszkok, a vírustesztek, a lélegeztetőgépek és a fertőtlenítők piacát átmeneti, a vakcinák piacát pedig tartós hiány jellemezte.

Az ÁSZ szakértői rávilágítanak, hogy az elemzett védekező eszközök piacain a hiánygazdaságra jellemző közgazdasági összefüggések érvényesültek. A világjárvány első hullámában a kereslet egy időben és világszinten történő nagymértékű növekedésekor a kínálat növekedését a szabad vállalati kapacitások és a termeléshez szükséges erőforrások rendelkezésre állásának hiánya korlátozta. A járványhelyzet időszakában a védekezőeszközök piacán bekövetkezett hiány egyértelműen az erőforrások korlátosságára volt visszavezethető.

A piacokon az árak szabályozó szerepe csak korlátozottan érvényesült – mutatnak rá az ÁSZ elemzői. A védekezőeszközök alkalmazása életeket menthet, vagy hiánya életeket vehet el, ami értékben nem kifejezhető, ezért a vevők mérlegelésében az ár jelentősége csökkent. A termékek árával szemben továbbá mérlegelni kellett azok hiányának „társadalmi költségét" is. A járvány elszabadulása az egészségügyi kiadásokon felül a kieső munkaerő miatt számottevő teljesítmény-visszaesést okozhat a termelésben, szolgáltatásokban, ami jelentős adókiesést eredményezhet. E társadalmi költségek a járvány helyzetben jelentőssé válhatnak, ezért csökkentésük érdekében központi beavatkozásra volt szükség.

A kínálati, eladói oldal a rendkívüli keresletnek több területen nem tudott eleget tenni. A megjelent hiány miatt az eladóknak nem voltak értékesítési gondjaik, a vevőknek ugyanakkor versenyezni kellett a termékekért, ezzel az erőviszonyok nagymértékben eltolódtak az eladók javára. A hiányállapotban a vevők a védekezőeszközökön belül – ahol lehetséges volt – kényszer-helyettesítésekre kényszerültek. Attitűdjük szerint a passzív várakozó és az aktív kereső reakciók között választhattak. Magyarország aktív reagálással, új termékek, új piacok iránti magas keresési hajlandósággal képes volt a hiánygazdaság keretein belül a rendelkezésre álló védekezőeszközök mennyiségét több területen is növelni – húzzák alá az ÁSZ elemzői.

A hiánygazdaságban a termékek beérkezésének kockázata, a szállítási késedelmek arra késztetik a vevőket, hogy „biztonsági stratégiát" alkalmazzanak. Ennek következtében néhol a tényleges felhasználásnál nagyobb készlet halmozódhat fel. A hiány esetén jellemző viselkedésforma, vevői attitűd, bizonyos termékek esetében Magyarországon is érvényesült. Főleg a járvány első hullámában keletkezett – a tényleges felhasználást meghaladó – készlettöbbletet egyrészt a vevői biztonsági készletezésre való hajlandóság, másrészt a várható felhasználás – tapasztalat és bázis adat hiányában – nehézkes tervezése okozta – világítanak rá az ÁSZ szakértői.

A védekezőeszközök piacait a járványhelyzet alatt rövidebb vagy hosszabb ideig hiánygazdaság jellemezte. 2020 nyarára ez a hiány – a vakcinák kivételével – megszűnt, a termékek hazai, vagy import beszerzése biztosított volt. A vevők és eladók viselkedése a járványhelyzet alatt Magyarországon a hiánygazdaság „normális" attitűdjét, reakcióit mutatták. A vevők és eladók hiányra adott válaszaiban világosan érvényesültek a hiánygazdaságot leíró Kornai János által bemutatott közgazdasági összefüggések.

A járványhelyzet a közbeszerzések területén is változásokat igényelt. A közbeszerzés szabályai jellemzően a kínálati piacon, a „vevők piacán" működnek, ahol a vevő az eladók közül válogatva a legmegfelelőbb áron és minőségben tudja beszerezni a kívánt terméket. Ezzel szemben a hiánygazdaság az „eladók piaca", ahol megnő a gyors reagálás fontossága. Az intenzív hiány pedig növelheti a korrupciós kockázatokat is. A védekezőeszközök hiányára válaszul a sürgős esetek, az azonnali intézkedések feltételeit a közbeszerzések területén meg kellett teremteni, figyelemmel arra, hogy a szabálykövetésnek és rendezettségnek egy rendkívüli helyzetben különösen nagy jelentősége van.

A közbeszerzések járványhelyzet alatti magyarországi szabályozása az alapvető folyamatok megtartása mellett nagyfokú rugalmasságot teremtett és az Európai Bizottság ajánlásával is összhangban történt. A szabályozási egyszerűsítés, mentesítés támogatta a piacon fellelhető védekezőeszközök esetén a gyors reagálást, ezáltal a gyors beszerzés hozzájárult a hiány állapotok mielőbbi csökkentéséhez. A döntéshozatal folyamatába épített új kontrollok, a beszerzések szabályszerűségének utólagos ellenőrzése a járvány helyzetben is hozzájárult az integritás erősítéséhez és a korrupciós kockázatok csökkentéséhez – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.

Az Európai Versenyhatóságok Hálózata szintén felismerte a piaci változások hatását a verseny alakulására, az elfogadott nyilatkozat a versenytársak fokozott együttműködési lehetőségét rögzíti bizonyos ágazatokban, az ellátási hiányok átmeneti, szükséges és arányos kiküszöbölésével kapcsolatban.

A védekezőeszközök piacán az ország kitettségének csökkentésére Magyarország jelentős erőfeszítéseket tett a hazai termelői kapacitások kiépítésére, fejlesztésére – emelik ki az ÁSZ elemzői. Mint írják: aktív cselekvés hiányában egy ország kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a globális ellátási láncok időleges megszakadása vagy lassulása esetén. A költségvetési támogatással létrejött beruházások eredményeként a fertőtlenítőszer- és maszkgyártás területén Magyarország önellátóvá vált. A kiépített és a folyamatban lévő beruházások során kiépülő kapacitások pedig több területen meg is haladhatják a hazai igényeket, amely export lehetőséget teremthet, vagy jövőbeli világjárványok kezelését biztosíthatják.

Az ÁSZ elemzői rámutatnak, a COVID-19 járványhelyzetre is igaz az a megközelítés, hogy válsághelyzetben a társadalmi viszonyok, intézményi adottságok meghatározott magatartási formákat, gazdasági szabályosságokat, normákat szülnek. Ezeket nem lehet állami elhatározással hatályon kívül helyezni. A tudatos cselekvésnek ugyanakkor széles tere van, egyes tendenciák felerősíthetők vagy gyengíthetők, az alkalmazkodás súrlódása csökkenthető, továbbá egyes adottságok nem örökérvényűek, aktívan megváltoztathatók – szögezik le a szakértők.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ szakértő elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező gazdasági és társadalmi dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket. Az egészségügyi járványhelyzet kapcsán a gazdaság valamennyi területére kiterjedő válság idején pedig még inkább felértékelődik a számvevőszék tanácsadó tevékenysége.

A teljes elemzést ide kattintva olvashatja el.